Extra tartalom · projekt

Kegyetlen szépség – mitológiai feltérképezés

mitologiai

Rosamund Hodge Kegyetlen szépség című regénye teljesen elvarázsolta azokat a Prológus tagokat, akik eddig olvasták. A világ, a karakterek, a gazdag mitológiai háttér mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a könyv ilyen szinten felejthetetlen élménnyé váljon a számunkra. Így én, mint fanatikus mítosz rajongó, magamra vállaltam a feladatot, hogy a teljesség igénye nélkül – és természetesen spoilerek nélkül – feltérképezzem a Kegyetlen szépség gazdag mitológiai hátterét, abból kiindulva, amit az írónő nyilatkozott róla.

Rosamund szerint, a Kegyetlen szépség három mesét vesz alapul: a Szépség és szörnyeteget, a Kékszakállat, és Ámor és Psziché történetét a római mitológiából. Én mást is találtam benne mondjuk, de maradjunk ennél a háromnál. Ehhez pedig hozzájárul a római – görög világ kultúrája, amire a képzeletbeli Árkádia kultúrája épül.

Gondolom, a Szépség és a szörnyeteg Disney változatát senkinek nem kell bemutatni. De mit tartalmaz az eredeti mese? Íme egy gyors összefoglaló:

beautyandthebeast

  • az eredeti történetben Szépség apja nem feltaláló, hanem gazdag kereskedő, aki a történet elején minden vagyonát elveszíti
  • Szépség (Belle) nem egyke. Két nővére, és három bátyja van. A nővérek igencsak hasonlítanak Hamupipőke mostohatestvéreihez jellemben
  • A Szörnyeteg alkut kötött a kereskedővel: amiért leszakította egy rózsáját, vagy az életével fizet, vagy elküldi az egyik lányát maga helyett
  • a mágikus tükör az eredetiben egy könyv, amit Szépség a szobájában talál
  • az eredetiben Szörnyeteg nem igazán vesztegeti az idejét (és sokkal kevésbé temperamentumos), már az első este feleségül kéri Szépséget, de ő visszautasítja
  • aztán minden este megkérdezi, mert mazochista (persze mi sejtjük, hogy az átok miatt, de ssssh)
  • Szépség nem örökre hagyja el a Szörnyeteget, amikor visszamegy az apjához. A megállapodásuk szerint csak egy hétre látogatja meg, mert aggódik érte. A két gonosz nővére az, akik miatt tovább marad három nappal a megígértnél.
  • Gaston nem szerepel az eredeti mesében. A Szörnyeteg a bánattól haldoklik, amikor Szépség visszatér, mert azt hitte, örökre elhagyta őt
  • végül nem derül ki, pontosan miért átkozta el a tündér. Nincs utalás arra, hogy a Szörnyeteg gonosz, vagy kegyetlen lett volna bárkihez is az átok előtt
  • a klasszikus mese, amit az „igazi” Szépség és szörnyetegnek tekintünk, 1757-ben jelent meg Franciaországban, Jeanne-Marie Leprince de Beaumont tollából, La Belle et la Bête címmel
  • A mese egy akkori regény átdolgozása volt, amit Madame de Villeneuve írt 1740-ben
  • Villeneuve maga is a folklórból merített ihletet, ugyanis a történet több ezer éve él a köztudatban
  • Ebből kifolyólag pedig számtalan változata létezik: például a Grimm testvérek is feljegyezték, illetve a svéd folklórban is szerepel „A naptól keletre, a holdtól nyugatra” címmel

Ámor és Psziché története hasonló vonalon mozog, mint a Szépség és a szörnyeteg, de közel sem ugyanarról a történetről van szó. Ha érdekel az eredeti mítosz, Alpuleius Aranyszamár című gyűjteményében elolvashatod. A mitológiai történetek kedvelőinek tudom ajánlani a teljes kötetet, remek történetek szerepelnek benne, nagyon olvasmányos formában. Addig is, itt van néhány érdekesség és párhuzam:

  • Psziché egy király legkisebb leánya volt, és olyan gyönyörű, hogy szépsége sértette Vénusz istennő hiúságát, tehát a kiinduló pont nagyon hasonlít az Sz&Sz-re
  • Vénusz a fiát, Ámort bízta meg azzal, hogy lőjje ki nyilát a hercegnőre és bolondítsa bele valakibe, aki gonosz és érdemtelen a szeretetre. Ámor teljesíti anyja kívánságát, azt viszont nem veszi észre, hogy közben saját magát is megsebesítette a nyilával. (Célozni sose tudott a gyerek. Oops?)
  • Psziché szülei félnek az istenek haragjától, ezért próféciát kérnek Apollótól, amely szerint Psziché nem lehet halandó férfi menyasszonya, hanem a hegyen lakó szörnyetegnek lett szánva
  • az erdő mélyén egy elvarázsolt kastély várja, amely nagyon hasonlatos a Szépség és szörnyetegben találhatóhoz
  • Psziché újdonsült férje, Zephyr minden este meglátogatja és szerelembe esnek, de nem hajlandó az arcát megmutatni neki
  • A lány hiányolja a nővéreit, ezért azt kéri férjétől, had látogassák meg őt, ők azonban irigyek lesznek húguk boldogságára, csakúgy mint a Szépség és szörnyetegben, és bogarat ültetnek a húguk fülébe
  • Psziché végül enged a kísértésnek, és az ágyuk mellé készít egy lámpát és egy kést, hogy szükség esetén megölhesse őt (Khmm khmm… Kegyetlen szépség… khmm khmm)
  • a lámpa fényénél jön a meglepetés, hogy a férje nem szörnyeteg, hanem egy gyönyörű isten: Ámor
  • a lámpából egy forró olaj cseppen Ámor arcára, mire felébred és rájön, hogy elárulták, így angolosan távozik az ablakon át, és visszaküldi Pszichét a nővéreihez (ezt a jelenetet meg is örökítette Antonio Canova szobra, ami később hatalmas hírnévre tett szert. Lessétek meg ti is ide kattintva!)
  • ezután Psziché felvilágosult badass hősnő módjára fogja magát, és férje keresésére indul, nem pedig csak várja, hogy megmentsék
  • Vénusz három kegyetlen próbát állít Psziché elé, aki végül külső segítséggel, de teljesíti őket, és megkapja a halhatatlanságot is ajándékul, hogy szerelme Ámorral örökké tartson

Kékszakáll története is a népi folklórból származik, de talán számunkra Bartók operájából, a Kékszakállú herceg várából lehet ismerős, még akkor is, ha maga az opera szimbolikusan értendő (a népszerű értelmezés szerint a kastély a férfi lelkét ábrázolja).
Ez a történet azonban közel se annyira romantikus, mint az előző kettő, a felszínes hasonlóságok ellenére. Íme néhány érdekesség az eredeti meséről, és egy rövid összefoglaló a cselekményről:

  • Először Charles Perrault jegyezte le 1697-ben, Barbe Bleue címmel
  • a mese szerint Kékszakáll gazdag és hatalmas, de csúnya nemesember
  • sokszor nősült, de gyönyörű feleségei egytől-egyig titokzatos módon eltűntek
  • a Szépség és szörnyeteg történetével ellentétben, itt Kékszakáll az, aki meglátogatja a szomszédját, majd kiválasztja feleségnek annak legkisebb lányát, Anne-t, elviszi a birtokára, és nem kifejezetten támogatja, hogy Anne elhagyja a házat (ezek a felvilágosult férjek már csak ilyenek)
  • Kékszakáll kulcsokat ad az újdonsült arának, ami bizonyos ajtókat nyit a kastélyban, de a többibe szigorúan tilos betennie a lábát (khmm khmm… Ignifex khmm khmm)
  • természetesen a drága hősnő itt se bír magával – amikor Kékszakáll elmegy egy pár napra, azonnal meghívja a családját és rögtönzött házibulit tart
  • a kulcsok pedig természetesen túlságosan is csábítóak – ugyanis Kékszakáll bizalma jeléül odaadta neki mindet távozása előtt, így Anne kinyitja a tiltott ajtókat
  • Így pedig megtalálja az előző feleségek brutálisan meggyilkolt hulláit
  • Az ifjú feleség érthető módon azonnal el akar tűnni a helyszínről, de Kékszakáll még azelőtt visszatér, hogy ezt megtehetné, és mérgében ott helyben meg akarja ölni Anne-t
  • Anne bátyjai végül végeznek Kékszakállal, így a lány örököl mindent, eltemeti a feleségeket és később hozzámegy egy férfihez, akit tényleg szeret
  • manapság már nem túl ismert Kékszakáll története, sőt kifejezetten horrorisztikusnak tartja a közvélemény, de az 1940-es évek körül még megtalálható volt gyerekeknek szóló mesekönyvekben

Nos, ennyi lett volna a Kegyetlen szépség mitológiai feltételezése. Természetesen nagyon sok részlet felett elsiklottam, sajnos ez elkerülhetetlen volt, különben még egy hét múlva is itt ülnénk. A könyv világa elképesztően gazdag mitológiai háttérrel rendelkezik, bőven maradt benne még mit felfedezni, de egy felületes áttekintésnek azért talán megfelel a fenti kis szösszenet. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig szeretek utána nézni az eredeti sztorinak, mielőtt belekezdenék egy retelling olvasásába, mert úgy találtam, nagyon sokat hozzáad az élményhez.

Én a magam részéről abszolúte imádtam a Kegyetlen szépséget, szóval csak bátorítani tudnék mindenkit az elolvasására, és persze az eredeti tündérmesékkel is ugyanez a helyzet! Remélem, tetszett ez a kis összefoglaló, és sikerült meghozni a kedvet a retellingekhez!

Források: wikipédiaUniversity of Pittsburgh – FolktextsSurLaLune Fairytales

Advertisements

Kegyetlen szépség – mitológiai feltérképezés” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s