ajánló · Extra tartalom · projekt

Végjáték – Könyv vs. Film

disztiTimivel a disztópia hét szervezése hozott minket össze, és szerintem elmondhatom hogy a Végjátékban csúcsosodott ki.

Két különböző ember vagyunk ő imádja a lányosabb, romantikus történeteket én viszont a mészárolós, kardozósért rajongok. Mégis van egy történet ami mindkettőnket magával ragadott. Amint ez kiderült rögtön világossá vált, hogy ezt meg is kell írnunk. Kissé elszaladt velünk a ló és hosszúra sikeredett, de remélem megbocsájtjátok és érdekesnek találjátok majd a mi válaszainkat.

 

17354735_1361332487261481_1146031211_n
Eredeti mű: Orson Scott Card: Ender’s Game Eredeti megjelenés éve: 1985 Kiadó: Unio Mystica, 2013 Oldalszám: 366.

Fülszöveg:

A Föld újra támadás alatt áll. Egy földönkívüli faj a végső csatára készülődik. Az emberiség túléléséhez egy katonai géniuszra van szükség, aki talán legyőzheti az idegeneket.

De ki lesz az?

Ender Wiggin. Zseni. Könyörtelen. Ravasz. A taktika és a stratégia mestere. És gyermek.

A Nemzetközi Flotta besorozza katonai kiképzésre, s amint Ender belép új otthonának, a Hadiskolának a kapuin, gyermekkora azonnal véget ér. Az újoncok közül kiemelkedve Ender bebizonyítja, hogy géniusz a géniuszok között. A harci szimulációk koronázatlan királyává válik. De vajon meddig bírja a magányt és a rá nehezedő nyomást? A szimulációkban sikereket ért el, de hogyan fog majd bizonyítani az igazi csatamezőn? Elvégre, a Hadiskola csak játék.

Vagy mégsem?

17360517_1361332477261482_148876910_n

1. Hol találkoztatok először a Végjáték című disztópiával?

Timi: Legelőször a TV-ben láttam egy kis részletet a filmből. Felkeltette az érdeklődésemet, így hát egyértelmű volt, hogy az elejétől a végéig meg kell néznem, azóta pedig többször láttam már, és nem tudom megunni. Azt, hogy könyv is van belőle nemrég tudtam meg.

Sára: Először egy trailert láttam róla a tévében, mivel Harrison Ford szerepelt benne, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Szóval rákerestem, megnéztem. Ahogy az lenni szokott a sci-fi, disztópikus, elgondolkodtató filmekkel, ez is rögtön magába szippantott. Aztán megtudtam, hogy van belőle könyv is. Gyorsan beszereztem.

Azt gondoltam volna, hogy pikk-pakk befalom, viszont sokszor meg kellett állnom és vennem egy mély lélegzetet, felállnom elmenni sétálni. Mert egyszerűen sok(k) volt. A rengeteg kis utalás, összefüggés, minden mögött volt még egy két réteg lehámozandó, mikor ezek világossá váltak akkor pedig fejbe kólintott a mondanivalója. Szóval szép lassan haladtam és hát meg is érte, mert imádtam.

2. A cím mennyire illik a történethez?

Timi: A cím teljesen visszatükrözi a történetet, ugyanis ebben a végjátékban dől el, hogy ki is kerül ki győztesen a háborúból. Úgy gondolom, hogy ettől jobb címet nem is kaphatott volna, egyszerű, könnyen megjegyezhető, lényegretörő.

Sára: Eredeti címe Ender’s game, ami arra utal, mintha az egész világ, a sztori csak Ender játéka lenne. A magyar cím, Végjáték alapján sejthető, hogy a befejezés nem biztos, hogy a happy end lesz. Nekem mindkét cím nagyon tetszik és szerintem illik a könyv/filmhez.

3. Mi az, ami megfogott benne?  

Timi: Nem éppen az én tipikus műfajom ez a mű, és én magam is meglepődtem, hogy mennyire tetszett az egész. A világnak a felépítése, az, hogy mindig történik valami váratlan, vagy éppen kiszámítható dolog. A film eléggé részletes, de mégis a könyv az, ami minden apró részletet megmutat nekünk, azokat is, amiket a rendezők, színészek nem tudnak átadni. Fontos mondanivalót hordoz magában, és olyan kérdéseket vet fel, amiken minden egyes embernek el kellene kicsit gondolkodni. Úgy gondolom, ha nemcsak a felszínt nézzük, hanem kicsit a sorok között olvasunk, olyan dolgokra bukkanunk, amiken mi magunk is meglepődünk. Tehát mondhatjuk, hogy egyszerre szórakoztat, és gondolkodtat, én pedig szeretem az ilyen műveket, néha jól esik ilyeneket nézni/olvasni, valamilyen szinten kicsit művelődik az ember közben.

Sára: Egyrészt az, hogy sok-sok rétegből állt a könyv. A mondatok  mögötti jelentéseket is meg kell fejteni. Másrészt nagyon sok etikai kérdést vet fel, olyanokat is, amelyek eddig nem „jöttek szembe velem”, és jó volt elgondolkozni azon is, hogy vajon én mit tettem volna az egyes szereplők helyében.

A filmben először mindenképp a látvány volt az, ami magával ragadott. A színészi játék is nagyon tetszett. Harrison Ford például rettenetesen jól hozta a rideg, érzelemmentes katonát, aki aztán a lelkiismerete és a parancs közötti kell hogy válasszon. A főszereplő, Asa Butterfield is remek!

17357327_1361332627261467_1545479430_o

4. Miben tér el a “mi” világunktól a műben szereplő?

Timi: Az első és talán legmeghatározóbb különbség az, hogy jóval előrébb járnak az űrkutatásban, mint mi, legalábbis ami a hajókat, és felszereléseket illeti. A másik lényeges különbség az, hogy “idegenekkel”, úgynevezett Hangyokkal küzdenek az űrben. A film alapján ez a két tényező az, ami leginkább szembetűnik. A könyv ettől eltér, hiszen itt azt is látjuk, mi zajlik lent a Földön, a politikai helyzeteket, a problémákat és azt, hogyan alakulhat az élet egy esetleges győzelem után. Ha úgy vesszük éppen annyira fontos az, hogy mi zajlik lent, mint fent, ez a filmből kimaradt. A gondolkodásmódjuk eltér egy kicsikét, de ez elhanyagolható az eddig felsoroltak mellett.

Sára: Legfőbb eltérés mindenképpen abban van, hogy egy földönkívüli civilizáció invázióján esik át a Föld. Szerencsére (vagy ki tudja), nálunk ez még nem történt meg. Ezenkívül fejlettebb a technológia is (pl.: űrbázisok). De ha jobban belegondolok, szerintem más eltérés nemigen van. Hiszen az emberek ma is harcban állnak egymással, vagy ha épp nem, akkor pedig arra készülnek. A politikában ma is megtalálható a korrupció, egymás kihasználása. Az író egy tükröt tart elénk, melyben megcsodálhatjuk a saját civilizációnkat.

5. Milyen mondanivalója van a történetnek? Van e tanulsága?

Timi: A történet tele van mondanivalóval, vannak amik nyíltan, bárki számára észrevehetőek, és vannak olyanok is, amik el vannak rejtve, azok számára, akik tényleg odafigyelnek arra, amit látnak/olvasnak. Egyértelműen a könyvből jobban átjönnek ezek, átláthatóbbak és egyértelműbbek. A legfőbb tanulsága, vagy inkább kérdése az, hogy feltétlenül rossz-e az, akit mi annak gondolunk. Tényleg ártani akar-e nekünk? Ezt természetesen nehéz eldönteni, és egyértelműen a többség azt vallja, hogy a támadás a legjobb védekezés, de mi van akkor, ha lehetett volna egy másik utat választani? A másik dolog, ami nagyon fontos, az a gyerekek helyzete a műben. A kérdés az, hogy egy gyereket meddig lehet a vég felé sodorni? Mennyi felelősséget tehet rá egy felnőtt? Igyekeztek számukra úgy beállítani az egész háborút, mint egy játékot, de nem gondoltak bele a következményekbe. A gyerekekre hárítottak minden felelősséget.

Szerintem a tanulság az, hogy a gyilkosság akkor is az, ha egy fiatal követi el, és akkor is, ha ezt annak érdekében teszi, hogy megvédjen valakit, vagy valamit.

Sára: Számomra a legnyilvánvalóbb az volt, hogy nem szabad hinni az első benyomásnak. Mindig több oldalról vizsgáljuk meg a dolgokat, ne döntsünk elhamarkodottan.

Illetve a másik, kicsit burkoltabb tanulsága az ember kihasználása. Meddig mehetsz el a céljaid érdekében? Mennyi az, ami még morálisan megengedett? Dönthetünk mások élete felett? A cél mindig szentesíti az eszközt?

6. Egyetértesz a könyvben megfogalmazott etikai, morális döntésekkel?

Timi: Vannak dolgok, döntések, amelyekkel egyet tudok érteni, de többségben vannak azok, amelyekkel nem. Helytelen dolognak tartom azt, hogy gyerekekkel próbáljunk megoldani egy világméretű problémát, főleg úgy, hogy ezeket a fiatalokat nem tájékoztatták teljesen. Néhány dologgal tisztában voltak, de a lényeges, sőt életbevágóan fontos tényeket elhallgatták előlük. Mentségül felhozhatnánk, hogy csak őket szerették volna megóvni, áldott tudatlanságba ringatni, de úgy gondolom ez téves megoldás volt. Nem volt választási lehetőségük, nem kapták meg a szabad akarat jogát, pedig az, ami történt, gyakorlatilag az ő lelkükön szárad. Érthető módon parancsot teljesítettek, de ez nem változtat azon a tényen, hogy örökre megváltozott az életük, soha nem voltak gyerekek, és emiatt soha többé nem is lehetnek azok. Úgy érzem, mintha a felnőttek így akartak volna kibújni a bűntudat, vagy a megbánás alól, emiatt igazságtalannak érzem ezt az egészet. Azt viszont valamilyen szinten el tudom fogadni, hogy meg akarták menteni a világot, hiszen ki adná fel a harcot? Szerintem nagyon kevés ember van a Földön, aki ölbetett kézzel tudná végignézni, ahogy minden, amit eddig ismert, elpusztulna. A döntés elfogadható, a fegyver, amit választottak hozzá, az nem!

Sára: Nagyon sok kérdést tett fel nekem is a könyv / film is. Rengeteget gondolkodtam rajtuk, de egyértelmű választ nem tudok adni. Ha velem tennék meg azt, amit Enderrel illetve a többi gyerekkel tettek, nem hiszem, hogy meg tudnék bocsátani.

17360821_1361332610594802_312320739_n

7. Mennyire adott számodra többet a könyv mint a film?

Timi: A film egy könnyed szórakozást, egy nyugisan eltöltött 2 órát adott. Akciódús és érdekes, a könyv viszont ennél sokkal több. Ott láthattuk az előzményt, a cselekmények és döntések okait, az érzelmeket, és azt, hogy egy-egy döntést milyen nehéz meghozni. A könyvben egyértelműbb volt a tanulság, a mondanivaló. Jobban megismertük a szereplőket, és a technikai leírások is pontosabbak, tudományosabbak. Ezeket a filmben készen kapjuk, nem kell elképzelnünk, hogy milyen lehet belül egy küzdőterem, egy szimulációs szoba, vagy éppen maga a szimuláció. A film a felszínt mutatja, a könyv viszont olyan elemeket is tartalmaz, amik meghatározóak. Például  Ender számára a testvérei, a Földön lévő emberek számára a politikai helyzetek. Ezek ellenére mégis azt kell mondanom, hogyha teheti az ember olvassa el, majd pedig nézze meg, mind a kettő nagyon jó, és adaptációhoz képest igazán könyvhűre sikeredett a film.

Sára: Jobban átjöttek a lelkifolyamatok, a finom kis nüanszok, főleg Ender esetében. Ezenkívül a testvérei is sokkal nagyobb szerepet kaptak. Még amiben többet adott a könyv, az maga a hangulat. A film után nem zuhantam apátiába, nem rázott meg annyira mint a könyv. De ettől eltekintve mindakettőt nagyon élveztem, végre egy olyan film után nem kell szégyenkeznie az írónak, hogy: Mit tettek a történetemmel??

8. Mit gondoltok a történet realisztikus (már amennyire lehet), vagy az író túlzásba vitte az irreális elemeket?

Timi: Úgy gondolom az író nem vitte túlzásba ezeket az elemeket, nem rugaszkodott el annyira a földtől, hogy az ember azt érezze, hogy ez egyáltalán nem lehet valóság. Pont kellő egyensúlyban volt a valóság és a kitaláció, a filmben annyira nem érződött ez, de a könyvben abszolút megvolt ez az összhang. Ugyanannyi figyelmet fordított arra, hogyan alakul Valentine és Peter sorsa a Földön, mint Ender élete az űrben.

Sára: Szerintem teljesen rendben van. Általában nem vagyok túl optimista, ha az emberiség jövőjéről van szó. Én teljesen el tudom fogadni, hogy ez a történet hasonló formában bármikor megtörténjen.

Az pedig, hogy a történetben sokkal fejlettebb a technológia, miért ne? Hiszen, pár éve még azt se tudtuk, mi az az internet, ma meg már élni se lennénk képesek nélküle.

9. Hiányoltatok valamit, ami a könyvben benne volt, de a filmben nem, vagy éppen fordítva?

Timi: Mivel a filmet hamarabb láttam, mint ahogy a könyvet olvastam, ezért számomra teljesen rendben voltak így a dolgok, egyáltalán nem volt hiányérzetem, de így, hogy tudom mi hagytak ki belőle, örültem volna neki, hogyha  Peter és Valentine ugyanannyi figyelmet kapnak, mint Ender maga. A könyvben nagyon fontos szerepe van a két testvérnek, mondhatni meghatározó személyiségek. Amíg öccsük a világűrben cselekszik az emberiségért, addig testvérei a Földön teszik ugyanezt. Mindannyian változást idéznek elő, azt viszont mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy szerinte ez jó, vagy rossz.

A könyv tovább meséli a történetet, nem csak addig tart, amíg a film. Kíváncsi lettem volna, hogyan oldják meg ezeket, bár biztos nem lett volna olyan egyszerű, és azért a jóból is megárt a sok, ne vigyük túlzásba a dolgot, hiszen senki nem akar órákat ülni a moziban, tv, vagy éppen gép előtt.

Sára: Igen, én is a testvéreket hiányoltam. Viszont, ha beletették volna őket, akkor már tényleg nagyon hosszú lett volna a film. Szerintem ez nélkülük is kerek lett. Akik pedig fogják magukat, és nekiállnak a könyvnek, számukra külön csemege lesz ez a szál.

10. Mi volt a kedvenc részed/ mozzanatod a történetben?

Timi: Nem tudnék konkrét kedvencet kiemelni, talán azt, amikor a küzdőteremben “játszottak”, ahogy felfedezték, hogy mire is képesek, ahogy fejlődtek, és az idő nagy részében ezt élvezték. A szimulációk sem voltak utolsóak, ha attól eltekintek mi lett a vége, kipróbálnék egy ilyet, természetesen csak akkor, ha tényleg csupán csak erről van szó, és nem többről.

Sára: Nekem egyik személyes kedvencem Peter személyének átalakulása volt. Rettenetesen élveztem.

A másik nagy kedvenc (amitől kirázott sokszor a hideg), az Ender játéka. A bázison minden gyerek kapott egy számítógépes játékot, ez volt az egyetlen kikapcsolódási lehetőségük. A játék olyan volt, mint egy élő, lélegző tudat, amely saját pályát alkot neked. Ez teljesen megfogott a maga ijesztő, hátborzongató módján.

A röpködést is szívesen kipróbálnám!

+1 Kinek ajánlanád?

Timi: A filmet mindenkinek ajánlom, aki szereti az akciódús jeleneteket, és nem riad vissza egy kis háborútól. A könyvet viszont azoknak, akik felkészültek arra, hogy lelkiekben kicsit összetöri őket a történet, hiszen a Happy End, valójában nem is az, hiszen több a veszteség, mint a nyereség. Aki szívesen gondolkodik a hogyanokon, és a miérteken, és nem ijeszti meg a rideg valóság, hogy ha nem is ebben a környezetben és helyzetben, de ilyen tényleg létezik. Valóság, nem kitaláció.

Sára: Nem szeretném ismételni az előttem szólót. 😀 Teljesen egyetértek vele. Aki akar egy jót olvasni/ látni, annak mindenképp érdemes a kezébe vennie ezt a művet.

17360879_1361332603928136_1356957922_n

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!  Ha láttad a filmet, vagy olvastad a könyvet, írjál nekünk! Szívesen elolvasnánk a te véleményedet is! Kíváncsiak vagyunk, hogyan hatott rád a történet. Megtaláltok bennünket Facebookon, ahol mindig értesülhettek a legfrissebb cikkeinkről, értékeléseinkről.

 

sara_bio

timi_bio_2

Reklámok

Végjáték – Könyv vs. Film” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s