Extra tartalom · interjú

J. Goldenlane interjú

magyarhet

Gyakran fordul elő, hogy az írók álnéven publikálják műveiket. Kicsiny hazánkban is sok ilyen létezik, de vajon mi lehet ennek az oka? Ennek jár utána a prológus!

1. Mi okból választottál magadnak álnevet?
Muszáj volt. Azt mondta a kiadó, hogy „angolszász név köll!”, mert azzal jobban lehet eladni. Persze, ez még a múlt évezredben történt, azóta megváltozhatott a helyzet.

2. Miért pont ezt választottad? Esetleg fűződik a nevedhez valamilyen vicces sztori?
Volt valami fél percem dönteni. Annyit sikerült kicsiholni magamból, hogy Goldenlane. A Goldmanhoz hasonlóan hangzott, pozitív jelentéssel bírt, tehát úgy tűnt, megteszi. Amúgy is csak egy novella alá volt rá szükség! Aztán rajtam ragadt. Megjegyzem, láttam már Jane/Jessica/Julia Goldenlane-ként is feloldani a J. Goldenlane-t, és egyiket sem bánom, mivel én még máig sem döntöttem el, mit is rövidítek azzal a J.-tal.

3. Mit gondolsz, miért választ sok magyar író külföldi neveket/helyszíneket? 
Én főleg klasszikus fantasyt írok, kitalált világokban. A legutóbbi könyvem pedig sci-fi, és egy nagy ívű, poszt-apokaliptikus regénysorozat mégsem játszódhat Badacsonytördemicen! Szóval nekem a témaválasztás hozta, hogy nem használhattam magyar neveket és helyszíneket. A többi író nevében nem nyilatkozom, kérdezd őket!

4. Mennyire vannak a hazai írók hátrányban a külföldi írókhoz képest?
Kibaszottul. (Izé, kiskorúak is olvassák? Akkor legyen mondjuk „módfelett nagy mértékben”, jó?) Eleve, egy angol nyelvű cucc egy ötszázmilliós piacon startol, egy magyar tízmillióson. Ott nagyobb a minimumpéldányszám, mint itt az elérhető maximum. Ott meg lehet élni a honoráriumból, tehát az író minden erejét beletolhatja a könyveibe, itthon nekem dolgoznom kell, hogy ne haljak éhen, és az írás csak „hobbi”. És ha kint fut be valaki, akkor megfilmesíthetik, ami megfelel egy több százmillió dolláros reklámhadjáratnak. Én meg kétezer forintos face hirdetésekkel próbálhatok meg konkurálni vele. Poros nyomukba sem érhetek.

5. Milyenek a nemzetközi megjelenés esélyei a feltörekvő írók körében?
Semmilyenek. Nem tudok példát, hogy bárkinek sikerült volna.

Mennyire nyitottak erre a hazai, illetve külföldi kiadók?
A hazaiak kapálódznak érte kézzel lábbal. Külföldi kiadókkal nem vagyok kapcsolatban, de úgy tippelnék, tesznek ránk. Persze mondom, ez csak tipp.

Vajon könnyebben lehet érvényesülni egy angolszász álnévvel a nemzetközi piacon, vagy a magyar név szokatlan hangzása is megragadja a potenciális olvasókat?
Ismétlem, nem tudok példát arra, hogy bárki magyar érvényesült volna a nemzetközi piacon, akár magyar, akár angolszász, akár hottentotta névvel.

6. Mit gondolsz a hazai magánkiadás helyzetéről, lehetőségéről? Elgondolkodtál már rajta, hogy esetleg ezt az utat választod?
Amikor én kezdtem a szakmát, a magánkiadás majdnem lehetetlen volt. Ebből a szempontból sokat javult a helyzet, ma már csak drága. De én sosem gondoltam, hogy ez az út regény esetében értelmes választás. Ha olyan szar a könyvem, hogy még egy kiadót sem tudok meggyőzni, hogy vegyék meg, akkor hogyan képzelem, hogy majd olvasók ezrei vásárolják, nem?

7. Szerinted még mindig igaz az, hogy ha „angolos” névvel publikálsz akkor az jobban eladható?
Nem tudom. Tekintve, hogy most már mindenféle névvel jelennek meg hazai írók művei, arra tippelnék, nem a névválasztáson múlik a siker. De ismétlem, erről kérdezzétek meg az első szembe jövő könyvesbolti eladót, ő jobban tudja.

Köszönjük a válaszokat! 🙂

zsebi_bio

sara_bio

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s