ajánló · Értékelés · illusztrációk · projekt

Bartos Zsuzsa – Alkonyőrzők

covers_416387
Forrás: moly.hu

ALKONYŐRZŐK
Bartos Zsuzsa
Könyvmolyképző Kiadó
2016

Veled vagy ellened?
Zóra egy fiatal lány, aki géntervezett és tökéletes – lenne.
Csakhogy selejtes, így kénytelen versenyt futni az idővel, pár hónap maradt már csak az életéből.
Különleges bűnöző: más testébe töltik a tudatát, így végez küldetéseket.
Új feladatot kap, az utolsó természetesen született kislányt kell megmentenie.
Vajon igaz, hogy a szerelem mindent legyőz? És mi történik, ha a szerelmünk lesz az ellenségünk?
A biotech cégek átvették a családok szerepét. Ardan csak egy virtuális szobában találkozik a gyerekét szimuláló programmal, nem ismeri a lányát, ám megtudja, hogy elrabolták.
Mi a fontosabb, túlélni egy nehéz világban, vagy az ősi késztetés, maga a család?
Tarik mélyen sebzett. Öt éve keresi hasztalan Zórát, képtelen elfogadni, hogy elvesztette őt. Elrabolja az utolsó természetesen született gyereket, ám a helyzet kicsúszik az irányítása alól.
Képes lesz jó döntést hozni? Szembeszállni a saját elveivel?
A kemény világ kemény hősöket kíván. Vajon sikerül megmenteni a jövőt?
A kötet a negyedik Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve.
Küzdj mindhalálig!


  1. KUTATÓ SZEMEK (avagy borítók és egyéb külsőségek)

Biztos unalmas már, hogy mindig a borítóval kezdem, de művész lelkem nem tud a téma felett olyan gyorsan átsiklani. Mint tudjátok a könyv két borítóval is megjelent és nekem pont a jobban tetszőt sikerült eljuttatnia a Könyvmolyképző Kiadónak, amiért hálás köszönet (pláne, hogy a kiadóban ezek szerint gondolatolvasók is dolgoznak, hogy így eltalálták, melyiket szeretném).

  • FEKETE BORÍTÓ: Pontosítva fekete-sárga ahol az előbbi dominál. Tökéletesen illik a hard selection emblémához. A központi elem itt a nyomtatott áramkörből formát öltő kolibri. Nagyon ötletes és rendkívül látványos elképzelés. Plusz, a hátsó borítón fóliával nyomva kirajzolódik a fehér borítón is látható atomok és köztük lévő kötések mintája, ergo ez egy jó kis kapcsolat a két különböző borító között.
  • FEHÉR BORÍTÓ: A fehér-fekete-pirosas színvilág egy vidámabb érzést kelt bennünk, míg a fehér háttér és fekete-fehér alak meghagyja a sterilitás érzetét, ami passzol a történethez és annak mesterségesen teremtett embereihez. Kolibri és növény motívumok bontakoznak ki itt is a fő figurából, ami szintén egy utalás a regény egy-két elemére. ( Tarik okosállata a kolibri, és Zórával a természetben töltött időre vonatkozhat ez a kettő, legalábbis szerintem, de javítsatok ki nyugodtan, ha nincs igazam.)

Összességében, első pillantásra szerintem a fekete borító különlegesebb, viszont a könyvet olvasva a fehér borító sokkal közelebb áll a történethez, megítélésem szerint.  Böngésztem a borítótervezői pályázatra beküldött műveket, és megtaláltam A BORÍTÓT (szerintem ez egyesíti a felső kettő összes jó tulajdonságát).

  1. SZIMATOT FOGTAM (röviden a tartalomról)

Ejtsünk pár szót a tartalomról: 2145-ben járunk, ahol a természetesen születettek hátrányba kerültek. Nincsenek kiváltságaik, kevés egészséges baba születik és rájuk is vadásznak különböző csoportok, eltérő indíttatásból. Ezzel szemben a mesterséges, géntervezett emberek uralják a földet. Tökéletesség, neurochipjükön keresztül hozzáférhető számtalan információ, szintetikus ételek és a szaporodóképesség teljes hiánya jellemzi őket. Ardan, az utolsó apák egyike, akinek lányát, Deirát elrabolják. Elrablója Tarik, aki természetes úton született és az ilyen emberek megóvása a célja. Mesterséges első húga Zóra azonban fiatalkori sérelmét sosem bocsátotta meg igazán bátyjának. Jelenleg az ellenséges sejknőnek igyekszik megszerezni Deirát, miközben az első generációs prototípusok problémájával küzd, a felgyorsult öregedéssel. Nóra Tarik második mesterséges húga, akit szülei Zóra külsejéről mintáztak, de személyisége butuska, naiv és tudatlan jelzőkkel írható le leginkább. Zóra húga neurochipjén keresztül megszállva azt próbálja kideríteni, hol található a kislány. Többet nem árulok el, legyen elég annyi, hogy a kapcsolatok innentől kezdenek bonyolódni, formálódni és a helyzet forrósodni.

17909258_1401537666573695_1985444447_n
Alkonyőrzők fanart by. So-So
  1. ÍZLÉSEK ÉS POFONOK (tetszett, nem tetszett)

AMI TETSZETT: Ami tetszett, az nem maga az alapötlet, hanem, hogy ezt felhasználva mennyi valós, vagy a jövőre nézve fenyegető problémát tudott az írónő beépíteni szinte feltűnésmentesen. Például, ezzel a mesterséges emberkreálással megakadályozott túlnépesedés, illetve a föld kizsigerelésének megállítása, az elvakult feminizmus, a szülői ösztönök, stb. A kedvencem ezek közül a sérülten, de természetesen születő emberek témaköre lett volna.

További pozitívum a látványos karakterfejlődések tömkelege. Senkit nem hagyott meg nulla fejlődés és személyiség nélküli bábunak, még Nórát sem, aki pedig a történet nagy részében pont ezt a szerepkört tudhatja magáénak.

Ki kell emelnem, hogy az írónő ügyesen használta a „magyarságot”. Nem egy megrögzött, hazafias, nagyon magyar történetet kaptunk. Pár szó erejéig használták a szereplők ezt a nyelvet, a regény egy részének helyszínéül szolgált az ország (pontosabban Transzilvánia) és néhány szereplőnek a származása volt visszavezethető a magyarokig. Ez minden. Ha külföldi szerző tollából származó szövegben találnánk ezeket, rögtön dagadna a mellünk a büszkeségtől, hogy „Nézzenek oda, kishazánk mindenhol ott van.” Ezért az egyensúlyért a magyarság és a nemzetköziség között mindenképp elismerésem kell kifejeznem.

További apróságok, amik megragadtak: Az okosállatok, a történet utolsó száz oldala, az élményszobák, a kiberkémkedés neurochippen keresztül.

AMI NEM TETSZETT: A könyv első kétszáz oldala egy bevezetés volt. Nem volt rossz, de olyan igazán jó sem. Sőt, az elején iszonyat zavaros volt, hogy ki kicsoda, mi a szerepe a világban. Elég sokáig tartott, mire nagyjából elhelyezgettem őket, de még így is hiányérzetem van a hátterükkel és az alapfelállásban betöltött szerepükkel kapcsolatban. Nem tudjuk meg, vagy minimális információt kapunk arról, kik voltak ők, mielőtt az események kilökték volna őket a komfortzónájukból és a napi rutinjaikból. És bár lassú a regény eleje, a tájakkal, a jelenlegi világrend leírásával, a kütyükkel és az eljárásokkal sem foglalkozik különösebben. Ez egyrészt rengeteg kérdést vet fel bennem azzal kapcsolatban, hogy egy jó kis Discovery channeles műsort idézzek „Hogyan működik?” illetve „Hogyan készült?”. Másrészt egy nagyon erős hangulatadásának lehetőségétől fosztott meg. Ugyanis a világ leírásának részlete és az írásmód maga szokott (legalábbis nálam) egy nagyon masszív alaphangulatot adni az olvasáshoz, ha jól van megírva. Húsz év múlva, ha megkérdezik, hogy emlékszek-e egy könyvre, fix, hogy nem tudom elmondani a történetét, de azt igen, hogy mély benyomást tett-e rám hangulatilag vagy sem.

  1. UTOLSÓ SIMÍTÁSOK (összegzés)

Előfordulhat, hogy a fentebb említett problémák összefüggenek a sok sci-fi olvasással. Ezáltal, ha nem kapom meg a kellő információ adagom, amihez szokva vagyok, akkor hiányérzetem támad.  Ki tudja, lehet beutaltatom magam függőség gyanújával valahova. Még mindig azon gondolkodom, hova is sorolhatnám a regényt, de inkább a lélektani oldalra billen a mérleg, mintsem a sci-fi vagy disztópia irányába.

Ajánlanám annak, aki különleges helyszíneken és időben játszódó regényekben szeret aktuális problémákról olvasni és gondolkodni.

szonja_bio

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s