Extra tartalom · interjú · projekt · prológus

Interjú Sára Júliával, a híres filmrendezővel

unnamedFilmes hetünk alkalmából ezúttal egy filmrendezőt is megkérdeztünk, hogy választ találjunk olyan kérdésekre, amelyeket talán már Ti is feltettetek magatoknak egy-egy már látott, vagy megnézendő film/adaptáció, esetleg rendező kapcsán. Sára Júliának olyan filmeket köszönhetünk, mint a Remiz, Egérút, Bulvár vagy a Tangó, illetve az Ez van, Azarel. A rendezés mellett pedig könyvírással is foglalkozik.

Melyik a nehezebb, megírni egy könyvet vagy megrendezni egy filmet?

Nem összehasonlítható. Az írás ideje ordító, jeges magány, a rendezés csapatlét, nagyon sok ember tudásának, tehetségének és idegrendszerének használata, folyamatos érzékeny egymásra figyeléssel. A nehézség szó helyett inkább azt mondanám, mindkettőnek más a szépsége.

Mennyire nehéz elválasztani a forgatókönyvírást a regényírástól?

Nem nehéz, mert két külön utca, kereszteződés nélkül.

Van olyan jól bevált történetmesélési mód, amihez rendezőként ragaszkodsz?

Nincs. Hatni szeretnék a nézőre, csak ez a fontos. Ha valami „jól bevált” az amúgy is gyanús, hogy az önismétlés vagy a rutin felé megy, úgyhogy ettől a címkétől inkább megriadnék.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás, amikor filmre visznek egy könyvet?

Elfelejteni, hogy valaha könyv volt. Ha ez nem sikerül, a film se fog.

Véleményed szerint létezik -e olyan, hogy tökéletes adaptáció?

Létezik-e tökéletesség bármiben, és vajon ki és mi alapján hivatott ezt eldönteni? Legendás, hogy Stephen King például mennyire utálja a Ragyogás Kubrick féle filmadaptációját, miközben a fél világ imádja, beleértve engem is.

Szívesen rendeznél filmet a saját könyveidből?

Még megeshet, bár egyiket sem azzal a szándékkal írtam, hogy film legyen belőle, csak aztán elcsábul bennem a rendezői én.

Ha most választhatnál egy könyvet, melyikből készítenél filmet?

Ha holnap elkezdhetnénk forgatni, Bartis Attila A séta című regényét bitorolnám el.

Nagyon szépen köszönjük az Interjút Júliának, a könyveit pedig az alábbi linkeken érhetitek el:

Coda: CODA – olasz szó, jelentése farok, valamint ciklikus zenei művek lezárása is. Befejezés. Ugyanakkor minden befejezés előtt ott a kezdet…
Grafit Márta és a kaktuszok: Grafit Márta az ötvenkettedik születésnapján a cukrászdában, ahol dolgozik, három apró kaktuszt kap ajándékba egy furcsa idegentől…
Mamiko nappalai: Mamiko, a nyugdíjas óvónő, úgy kövér, hogy mindene kerek, az arca, a szeme, a párnás, puha kezei, a hasa, a térde kalácsa és a mosolya…


bizbasz_bio

cersei_bio

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s