Extra tartalom · keleti kultúrák hete · projekt · prológus · személyek · történelmi vonatkozás

A sógunok

A Keleti kultúrák hetét ezúttal egy kis érdekességgel indítjuk. Japán valóban nagyon szép ország, modern, és élen jár a különböző technikai eszközök feltalálásában, fejlesztésében. Igen ám, de mi történ mondjuk majd’ ezer évvel ezelőtt? Kik is voltak azok a SÓGUNok? Úgy érezzük, nem árt tisztázni, hiszen hamarosan érkezünk egy ilyen jellegű filmmel [ Öld meg a sógunt – A sógun nindzsái ].

A sógun középkori hadvezér volt, akit maga a császár nevezett ki. Feladatkörüket a barbár törzsek behódoltatása tette ki, ám valójában sokkal nagyobb erők összpontosultak a kezükben. A tényleges politikai hatalmat is ők gyakorolták, a császári cím csupán névleges volt.

A sógunokat a VIII. századtól egész 1867-ig alkalmazták. A nyolcadik századi sógunok közül kettő név maradt ránk, akiket a leghíresebbek között tartanak számon: Ótomo no Otomaru és Szakanoue no Tamuramaru.

1185-től Minomoto no Joritomo sógunátust alapított, de a császártól hivatalosan csak hét évvel később nyerte el a hivatalos sóguni kinevezést. Ekkor Japán úgynevezett katonai diktátora lett, de bezsebelte a szamurájok vezére címet, valamint a sógunátus vezetője is lett. Amolyan három az egyben figurává vált, innen is látszik, hogy a császárnak tényleges hatalma nem igazán lehetett.

799px-Nihonshoki_tanaka_version

Ezt igazolja az is, hogy a törvényeket is maga a sógunátus hozta. “A sógunátus 1616-ban elrendelte, hogy külföldi hajó kizárólag Hirado és Nagaszaki kikötőbe futhat be.”

Két jelentős sógun-családot különböztetünk meg, az Asikagát és a Tokugawát. A sógunok idejének a Meidzsi-restauráció vetett véget, mikor is a császár magához ragadta a hatalmat 1867-ben. Ezzel a sógunátus megszűnt.

0000015467


cersei_bio

 

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s