Extra tartalom · Könyvmoly problémák · napi dilemma · prológus · Uncategorized

A kölcsönadott könyvek esete I.

A minap kaptam vissza a már másfél éve nem látott könyvemet, és körülbelül úgy nézett ki, mintha a kutya szájából szaggatták volna ki. Ezzel nem is lett volna baj, ha ilyen állapotban adom kölcsön. Csakhogy annyira vigyáztam rá, hogy szinte újonnan került az illetőhöz. Mikor rákérdeztem, hogy miért ennyire ronda, akkor legalább azt elértem, hogy bevallotta, tényleg nem a legszebb, és hogy sajnálja, de elég sokan olvasták ezt a könyvet. Igen, végül is másfél év alatt lehetett is rá idő, hogy többen elolvassák ezt az alig 700 oldalas művet, A cipész feleségét. Ebben a posztban igyekszem összegyűjteni, hogy milyen esetei, következményei lehetnek annak, ha jóhiszeműen kölcsönadunk egy könyvet a rokonainknak, legjobb barátainknak.

Az állandó kifogások:
Valamit mindig talál arra vonatkozóan, hogy most éppen miért nem tudja hozni, aztán pedig visszaadni a könyvedet. Esetleg nem fért be a táskába, fent hagyta a kollégiumban, az meg kétszáz kilométerre van innen, nehogy elvárd már, hogy visszamenjen a könyvedért. Esetleg elfelejtette, ami persze, egyszer lehetséges, na de hogy már a harmadik alkalommal is ez a nóta megy? Te pedig már azon is aggódsz, hogy egyáltalán létezik-e még a könyved, vagy valamelyik papírmegsemmisítő üzem martaléka lett.

A MÉGMINDIGNEMOLVASTAMEL – szindróma:
Ugyancsak kifogás, amivel legalább meg tudod nyugtatni magad valamelyest. Hiszen neked is ezer dolgod van, érthető, hogy az illető sem mindig ér rá. Csakhogy véget ért a vizsgaidőszak, eltelt egy hónap, kettő, hat, a könyvednek pedig se híre, se hamva. Ráadásul csak 300 oldalas volt, hát azt meg hogy nem lehet elolvasni?

Hazugságok:
A kifogások következő szintje, mégpedig akkor, amikor az illető valójában maga sem tudja, hogy hol van a könyved vagy azt, hogyan titkolja még el egy kicsit, hogy bottal ütheted a nyomát. Mindenfélét kitalál, hogy még csak szóba se hozd, hogy bizony tartozik a könyveddel. Úgy érzi, hogy eltört a kislábujja, inkább elhív moziba, amit természetesen te fizetsz, sietnie kell, mert elkésik a szerződéskötésről. Panaszkodik, te pedig szóhoz sem jutsz, hogy ugyan mi a hézag a könyvecskével.

A másik személy, a többi személy:
Minimum Jövőbelátás-Helyzetlátás-Jóslástant kell tanulnod az ELTÉ-n, hogy meg tudd mondani, valóban az olvassa-e a könyvet, akinek kölcsönadtad? Egyáltalán kik olvassák el? Lehet, hogy a könyv egész hadseregnyi ember kezébe kerül. Vagy éppen kandallójába.

Nem azt kapod vissza, amit kölcsönadtál:
Keményborítós könyv helyett megkapod esetleg ugyanannak a puha verzióját. Tök jó, hogy legalább valamit, de basszus, főleg, ha sorozatról van szó, otthon hever a trilógia másik két kötete keményben, erre visszahozza a puhány testvérüket. Joggal vagy felháborodva, mert nem ezt adtad kölcsön.
Ennek egy továbbfejlesztett változata, hogy teljesen mást kapsz, mint amit eredetileg kölcsönadtál. Nyilván itt lehet szerencséd is, hogy jobbat kapsz, de azért szeretjük helyén kezelni a dolgokat és visszakapni a saját tulajdonunkat.

A kutya szájából:
A felismerhetetlenségig eltorzítják, lapokban kapod vissza, megtörik a gerince, szamárfülek minden második oldalon. Melyik barbár használ még egyáltalán lapszélbehajtást könyvjelzőnek? A lapok sárgák, ismeretlen eredetű folyadék maradványai felfedezhetőek, és Gizi éppen Paprikás krumplit főzött aznap, mikor a 228. oldalt olvasta. Undorító, és tényleg olyan érzésünk van, hogy ezt bizony legalább egyszer megette a kutya. Jobb esetben tényleg csak egyszer.

Nem kapod vissza:
Az előző esetekben legalább visszakapod a könyvedet, még ha nem is teljesen úgy, ahogyan megváltál tőle. A legrosszabb esetben viszont sohasem látod viszont a saját tulajdonodat. Jobb esetben az illető megvallja, hogy miért nem fogod már látni a könyvedet, ami jog szerint a TIÉD. Arról, hogy a tiéd, viszont nincs semmiféle bizonyíték. Nézzük csak az eseteket. Akinek kölcsönadtad eltűnik, megszakad az ismeretség, soha többé nem találkoztok. Vagy letagadja, hogy egyáltalán neki adtad kölcsön, másokra hivatkozik, hogy nézz már szét a házuk táján, hátha esetleg. Néha kikéri magának, hogy gyanúsítgatod. Halasztó-vétóját bevetve abban reménykedik, hogy egyszer megfeledkezel arról az állítólagos könyvről. Szégyelli visszaadni, mert annyira randa állapotban van, és fél megvallani a bűneit, hogy ezt áldozta fel kecske helyett egy szertartáson, tönkretette a könyved, esetleg elhagyta. Legjobb esetben pedig megvallja bűneit, és elmondja az igazságot, hogy miért nem láthatod. Őszinteségét pedig legszívesebben egy ásóval díjaznád.

Bűntudat:
Na, és természetesen ki a hibás azért, mert XY szakrálisan legyilkolta tönkretette a könyvedet? Te, és egyedül te, hiszen XY nem ellopta, hanem te adtad neki kölcsön. Tudod te azt, hogy valamennyire hibás vagy a dologban, de már azt is, hogy egyszer a jó szíved fog sírba vinni. Azonban ezt is lehet fokozni, nehogy azt higgyétek, hogy nem. Mikor másoktól hallod vissza, hogy:

MINEK ADTAD KÖLCSÖN?

Na, az nagyon tud ütni, fájni.

Megfogadod, hogy soha többet:
Legalább is annak a személynek biztosan nem, aki így kibabrált veled. Hiszen egyetlen ember hibájáért miért bűnhődjön a többi? Aztán pedig megint azon kezdesz el idegeskedni, hogy most éppen mi fog történni szeretett könyveddel…

Mai témánk a Kölcsönadott könyvek negatív hatásai volt. Igyekszünk legközelebb vidámabb témával jelentkezni, de azért azt kénytelenek vagyunk belátni, hogy a könyvmolyok, és persze a könyvek élete nem mindig csak játék és mese. Olyankor nagyon meg kell gondolni, hogy kinek, mit.


cersei_bio

 

Advertisements

A kölcsönadott könyvek esete I.” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Nos, nekem éppenséggel van egy ilyen élményem. Kölcsönadtam barátnőmnek a Fekete Tőr Testvériség sorozatot. Az első hat kötetet és a Beavatást vissza is kaptam, de az utána levő négy kötetet (Megbosszult, Halhatatlan, Felszabadított és Újjászületett szerető) már nem kaptam vissza. Összevesztünk, és harmadik próbálkozásra, hogy visszaszerezzem, a hölgy letiltott. Közös ismerősnek üzentem, hogy oldja fel a tiltást, hiszen nálam is volt három könyve, vissza akartam neki adni. Azt a választ kaptam, hogy ne üzengessek a háta mögött, oldjam meg egyedül a problémát…
    Azóta se láttam a szeretett testvéreimről szóló könyveket, és azóta se kerestük egymást a hölggyel. De az biztos, hogy soha többet nem vagyok hajlandó még csak más kezébe se adni a könyveimet.
    Köszönöm, ha elolvastad kicsike történetem.

    Kedvelés

    1. Kedves Amy!
      Nagyon örülök, hogy megosztottad velünk a tapasztalatodat, még akkor is, ha ez igencsak negatív volt. Elég szomorú, hogy ráadásul az adott illető a teljes sorozatodat bontotta meg, amit azért nem kevés idő, na meg pénz összegyűjteni. Sajnálom, hogy így jártál, de a hibákból tanul az ember, én is így vagyok ezzel… Amit pedig leművelt veled, nos, önmagát igazolja.
      Üdv: Cersei / a Milady

      Kedvelés

  2. Velem is történt hasonló, sajnos. Pár éve történt, hogy az alig pár hónapos könyvemet kölcsönadtam az akkori legjobb barátnőmnek. Elvégre úgy voltam vele, hogy legjobb barátnő, bármit odaadok neki. Kár volt. Két hét múlva mentem hogy visszakérjem a könyvem. Vissza is kaptam, a probléma csak annyi volt, hogy a gerince teljesen meg volt törve, és a közepén egy pár lap ki volt szakadva, illetve a borító az elejéről “levált”. Eléggé dühös lettem, de nem szóltam semmit csak egy jó nagyot nyeltem és mosolyogva eljöttem. Most így visszagondolva már lehet, hogy jobban tettem volna, ha szólok, hogy tönkretette a könyvem. Azóta akárhányszor leveszem azt a könyvet a polcról mindig eszembe jut ez az eset, bár megjavítottam amennyire lehetett. A borítót visszaragasztottam és a lapokat is kicsit visszaillesztettem a helyére, de azért még mindig látszik rajta a sérülés. Azóta soha de soha nem adok senkinek kölcsön könyvet, és nem érdekel mit gondolnak rólam.
    Tehát a tanúlság, ha lehet soha ne adj senkinek se kölcsön könyvet, ha pedig megtörtént az eset akkor is állj ki magadért, hiszen egy adott kötetet kemény munka és várakozás árán szereztél meg. De ha már elszalasztottad a lehetőséget, mint én, akkor próbáld meg a legtöbbet kihozni a megrongált könyvből, hátha menthető még.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s