Értékelés · szerelem · Uncategorized · YA

Jellicoe Road – Hogy ez milyen sz***r volt!

A poszt címe tökéletesen kifejezi az érzelmeimet a regénnyel kapcsolatban. Igen, én is arra számítottam ez alapján, mint most valószínűleg Te! Mégpedig, hogy milyen szar is volt ez a könyv (másodsorban meg milyen alpári vagyok, hogy ezt leírom.) Sajnálom, mind a ketten tévedtünk. Én a regénnyel, te meg velem kapcsolatban kedves olvasó, mert nem véletlen az a három csillag. A Jellicoe Road ugyanis minden várakozásom és balsejtelmem ellenére SZUPER volt.

Most, hogy mindenki túl van az első döbbenetén, hagyok időt a szusszanásra és meg is mutatom, miről is beszélek pontosan. Érdemes elolvasni a fülszöveget!

Cím: Jellicoe Road
Szerző: Melina Marchetta
Kiadás éve: 2017
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Ebben a lírai, lebilincselő, díjnyertes regényben semmi sem az, aminek látszik, és minden nyom újabb kérdésekhez vezet. 
Taylor Markhamet tizenegy éves korában elhagyja az édesanyja. Tizennégy évesen megszökik a bentlakásos iskolából, ám egy rejtélyes idegen a keresésére indul, és visszaviszi. Most, tizenhét évesen Taylor nem túl lelkes vezetője az iskolai titkos társaságnak, aminek a Városiakkal és az odalátogató Kadétokkal vívott éves harca épp most veszi kezdetét. Idén azonban a Kadétokat Jonah Griggs vezeti, akinek átható tekintetét Taylor nem sokáig tudja kerülni. Ráadásul Hannah, az egyetlen felnőtt, akiben Taylor megbízik, váratlanul eltűnik. Ha Taylor össze tudja rakni a Hannah által hátrahagyott nyomokat„ a feltáruló igazság nemcsak múltjának kérdéseire ad választ, de a jövőjét is megváltoztatja.

A könyvért ezer hála a Könyvmolyképző Kiadónak, ígérem, hogy babusgatni fogom és vigyázok rá, amíg a lapok vagy az én elöregedésem el nem választ!


 

Kronológiai sorrendben fogok haladni az értékelésemben, ahhoz, hogy minden tiszta és világos legyen azzal kapcsolatban, hogy mi is vezetett eddig a címig.

Első lépés a borító. Nem mindig, de ebben az esetben kimondottan nagy szerepe volt a borítónak abban, hogy ezt a könyvet elolvassam. Ránézek és nem találok szavakat. Imádom, imádom és imádom! Azt hiszem, a norvég dizájnt vette át a kiadó és milyen jól tették! Annak is örülök, hogy ezúttal, ha emlékeim nem csalnak, nem kapott kicsi, fehér, magyar címet a könyv, mert ötletem nincs hogyan lehetne ezt magyarra értelmesen átírni. Őszintén szólva, innen már csak elrontani lehetne mondjuk egy olyannal, hogy A Jellicoe gyalogösvény.

A külsőségekkel még mindig nem végeztünk, mert én is a fülszöveget elolvasók közé tartozom (legtöbbször). Ebben az esetben ez az után következett be, hogy a könyv már a kezemben volt, és Zsebi meg RavenS épp nálam. Alapvetően szeretem a YA műfajt, de főleg a fantasy vonalat. A lelki traumákról, meg a bugyután és kicsit sem valósan leírt mentális és nem mentális betegségekről, illetve az azonos sémára épülő love storykról szóló könyvekből nagyon ki vagyok ábrándulva. Történt ekkor, hogy a lányok hatására elolvastam a fülszöveget. Az alábbi szavakat onnan másolom most ki: elhagyja az édesanyja, rejtélyes idegen, átható tekintetét, megbízik, múltjának kérdései.
Hát, ez jó nagy csalódás lesz! Itt van ez a csodaszép könyv és már a fülszövege tele van olyan dolgokkal, amiktől az utóbbi időben herótot kapok, annyira egy kaptafára mennek.

Gyorsan térjünk is rá a belsőre, mert leginkább az számít (a hialuronsavas arckrémet reklámozó kozmetikai cégek most nem mérvadóak). Elkezdtem olvasni és BUMM, nem csak az első oldalon, de már az első mondatban meghal valaki. Ajtóstul a házba, vagy inkább ablakostul a kocsiba, ha már auóbaleset. Két szálon fut a történet, és az egyik valóban egy történet, amit Taylor nevelője, Hannah ír, a másik pedig értelemszerűen Taylor szála. Jellicoe egy kitalált város Ausztriában, itt van egy városi iskola, egy bentlakásos iskola a külterületen, valamit évente egyszer egy tábor. Ez a három “intézmény” valamiféle háborút folytat egymással az évnek mindig azon szakaszában, amikor a táborba megérkeznek a Kadétok. Kijelölik a határokat, túszokat ejtenek, területekért tárgyalnak, kémkednek stb. Szóval egy hatalmas játék, amit mindenki komolyan vesz, persze mindez a szülők, tanárok és felügyelők tudta nélkül történik. Taylor megörökli a Jellicoe Iskola titkos társaságának vezető posztját, és rajta áll a háború sikere. Igen ám, de! A Kadétokat ebben az évben Jonah vezeti, akivel Taylor elszökött pár évvel ezelőtt. Ezt ne úgy képzeljük el, hogy a két ellenséges táborbeli gyerek fogta magát, megbeszélték és leléptek, hanem találkoztak az állomáson, aztán visszahozták őket. Félreértések maradtak tonnaszámra a balul elsült kalandból. Beindul a háború, Hannah Taylor életének egyetlen biztos pontján egy szó nélkül felszívódik, és elindul maga a történet. Mindeközben ugye kapjuk a Hannah kéziratából származó morzsákat a régebbi öt fiatalról, akik ezt az egész háborúskodást elkezdték.

Jellicoe térkép – forrás: Pinterest

Ez így szerintem már kicsit reálisabb képet fest a történet komplexitásáról. Ami engem elsősorban megragadott a történetben, az az iskolák közötti titkos hadviselés volt. Abszolút egyedi, hogy ebbe mélyebben belemegy az írónő, nem csak említés szintjén, hanem haditerveket kovácsolnak, tárgyalnak a diákok, szervezkednek és ez az egész izgalmas. A könyv viszont nem erről, pontosabban nem csak erről szól, hanem Taylorról, azokról az emberekről, akiket Hannah eltűnése után és a háború miatt közel enged magához, az anyjáról, aki elhagyta még kiskorában, Hannah történeteiről és Jonah Griggsről. Nagyon komplex és nagyon szép. Az teszi az egészet izgalmassá, hogy mindenből kapunk, hol többet, hol kevesebbet, de nem szakaszosan és nem logikátlanul random módon. Nem oldódnak meg a konfliktusok maguktól, és nem változik semelyik szerelmi szál sem olyan sziruposan édessé és olyan nyálassá, hogy ha belelépek, elcsúszok rajta. Kellően dacos, félénk és iszonyat aranyos, ahogy kerülgetik egymást az egyik pillanatban a szereplők, a másikban meg már komoly tárgyalásokat folytatnak a Klubház használatáról.

Pár szót a másik szálról is ejtenék, ha még nem unjátok nagyon. Ha igen, akkor két szónál nem kell tovább olvasnotok. KELLETT BELE. Olyan csodaszépen és teljesen simán fonódtak össze Taylor történetével, hogy öröm volt olvasni. Az elején kicsit nehézkesen követtem, hogy ki kicsoda, és akkor most ez mikor is játszódik, de ez betudható az esti olvasásnak és a fáradságnak. A könyv negyedéhez érve egészen biztosan kitisztul a kép.

A főszereplők jellemzése sem maradhat ki így a vége felé. Taylor nem az a megszokott főszereplő típus, akit általában kedvelek. Tele van kisebb-nagyobb lelki defektekkel, de amit szerettem benne, hogy ő ezekkel mind tisztában van, vagy igyekszik tisztában lenni. Nem bekucorodik a sarokba és várja a herceget, hanem igenis tesz azért, hogy megértse az érzéseit. Részben ezért is szökik el első alkalommal: tisztázni akarja magában a dolgot az anyjával kapcsolatban. Nagyon nehezen nyílik meg, de amikor igen, akkor olyan bizalmat ad az embernek, ami szerintem ritka és nem is arról szól a könyv, hogy ő minden jött-mentnek kitárulkozik. Taylornak vannak hibái és vannak értékei, és nekem olyan jól esik, amikor egy könyvben valaki nem tökéletes, de ennek ellenére értékes, és tisztában van az  értékeivel. Jonah egy más tészta, ha róla beszélnék, az egészen biztosan spoileres lenne, szóval ez maradjon rejtély, amíg el nem olvassátok. Megsúgom, ő is és az összes többi szereplő is a szívemhez nőtt. Ritka, hogy még a legidegesítőbb karaktert is meg tudja kedvelteti velem egy író.

Végezetül csak annyit mondanék, hogy most mindenki bátran ítéljen a borító alapján, mert ugyanolyan szép és értékes belülről ez a könyv, mint amilyen kívülről. Teljesen meglepett, hogy tetszett, amit még mindig nem hiszek el és a történeten belül is egy csomó minden meglepett. Jó néha pozitívan csalódni a dolgokban.

Ha csinálnék osztályoszást, mint egy jó tanárnéni, most azt írnám ide, hogy
ÖTCSILLLLAAAG!
(Gyengébbek kedvéért: 5*, azaz öt csillag)

szonja_bio

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s