Extra tartalom · Könyvmoly problémák · projekt

Könyvmoly problémák egy író szemével – Rácz-Stefán Tibor

Állandó rovataink egyike közé tartozik a Könyvmoly problémák, amikor is a könyvmoly lét állandó gondjait és bajait boncolgatjuk. A mai kiadás egy igazán különleges bejegyzés, ugyanis Rácz-Stefán Tibort kértük meg, hogy soroljon fel pár molylétet megkeserítő problémát.

Lássuk, hogy Tibi miket említett meg:

  1. Apró betű és mínuszos sorköz

Iszonyúan allergiás vagyok a könyvekben a betű méretére és a sorközre is. Volt már több olyan könyv is, amit azért nem olvastam el, mert kiakadt a szemem a mínuszos sorközön és a törpe méretű betűkön. (Igen A Burok, rád nézek)

Pont ezért szeretek már inkább e-könyv olvasót használni. Ott saját magam állítom be a betű és a sorköz méretét is, így jóval kényelmesebben olvashatok.

  1. Fülszöveg…

Mostanság mindig gondban vagyok a fülszövegekkel. Elolvassam-e őket, vagy sem? Nem egy olyan eset volt, ahol a fülszöveg egy rakat poént és spoilert lelőtt, és emiatt a könyv olvasása se volt olyan izgi.

Másfelől, a fülszöveg mégiscsak bemutatja a könyvet, amiről sokszor ugye fogalmam sincs…

A dilemmát általában úgy oldom meg, hogy nem olvasok fülszöveget, csak goodreads véleményeket, de magyar szerzők könyveinél ugye az nincs. Szerintem ez egy komoly könyvmoly probléma.

  1. A szitu, amikor nincs vége a könyvnek

Na ez az, amivel engem ki lehet kergetni a világból. Nem a függővégre gondolok, sorozatok esetében alap, hogy legyen, anélkül az ember talán kevésbé is várná a következő részt.

Engem az akaszt ki, amikor nincs lezárva a történet. Volt egy példa, nem nevezem meg a könyvet, de az nagyon felhúzott. Az egész történet arról szólt, hogy a lány öngyilkos akar lenni. De aztán szerelmes lett, az élete is szebbé változott. Az utolsó oldalon pedig eljutottunk a tervezett öngyilkosságának a napjához, és nem derült ki, hogy meglépte-e.

Értem én, hogy mi ilyenkor az írók szándéka: mindenki képzelje el kedve szerint, hogy mi történt a szereplővel, bla-bla.

Véleményem szerint az író írja a könyvet, az ő kötelessége lezárni is. Engem idegesít, amikor nincs egy könyvnek vége, nem az én dolgom, hogy gondolatban „befejezzem” más könyvét.

És nekem azzal se lenne gondom, ha úgy végződne egy romantikus könyv, hogy a két főhős esküvőjén járunk, éppen megcsókolnák egymást, és egy atombombát dobnak a templomra. Akkor tudom, hogy mindenki meghal, történet vége, megvan a lezárás.

Na de ha nincs… Az elrontja a teljes könyvélményt. Legalábbis, számomra.


Számotokra melyek a legidegesítőbb dolgok? Mik keserítik meg könyvmoly léteteket? 🙂

zsebi_bio

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s