Agave kiadó · Új megjelenések · Extra tartalom · fantasy · projekt · prológus

Mi történt a Bronzvárosban? 1. rész

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia 1.) – fülszöveg

bronzi

Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.

Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Mi történt a Bronzváros című könyvben?

the-city-of-brassA kötet eleje a 18. századi Kairó utcáin játszódik, megismerhetjük egyik főszereplőnket, a 20-as évei elején járó Nahrit. Az első jelenetekben Nahriról kiderül hivatása is, jós és gyógyító, épp egy fiatalemberen „segít” – azaz átveri őt. Hamar kiderül, hogy Nahri valamiképp érzékeli az emberek egészségi állapotát, tehát nem teljesen svindler. Megtudhatjuk Nahriról azt is, hogy különös érzéke van a nyelvekhez, tulajdonképpen tanulás nélkül megérti őket. Nahri egyébként egyiptominak tartja magát, pedig külső jegyei nem teljesen egyeznek a körülötte élő egyiptomiakkal.

Az első Nahrival közösen eltöltött esténken egy szertartásnak lehetünk szemtanúi, amelyben egy dzsinn szellemet próbál kiűzni egy fiatal lányból. Ezeket a szertartásokat plusz pénzért tartja, nem is igazán hisz a spiritualitásban és a mágiában, de profin téveszti meg a hozzá fordulókat.

A zárszertartás során Nahri azonban véletlenül egy igazi varázsigét énekel a saját, ősi nyelvén – amit egyébként még sosem hallott más által beszélni -, a dzsinn által megszállt lány, Baszmat nagyon furcsán reagál az énekre. Majd főszereplőnk meghall egy hangot, amely mintha a semmiből szólna: Ki vagy te?

Nahri a szertartás után hazaindul, útja egy temetőn keresztül vezet. Észreveszi, hogy Baszmat, a megszállt lány, követi őt. Kiderül, hogy a lány kivételesen tényleg dzsinn által megszállt, és úgy tűnik, tudja mi, vagy ki is Nahri. Megemlíti a máridokat is. Baszmat a beszélgetés során egyre agresszívabbá válik, majd varázsütésre előugrik egy titokzatos harcos, aki Nahri ősi nyelvén beszél – Divasztiul. A titokzatos harcos safitnak nevezi Nahrit, illetve észreveszi, hogy ahol a lányt eltalálta egy nyíl, ott azonnal begyógyul a seb. Kiderül, hogy Nahri véletlenül megidézte a harcost, amikor divastiul énekelt a zárszertartás során.

Ismerkedésük közben a temető halottjai életre kelnek, és megtámadják hőseinket. Végül sikerül megmenekülniük egy elvarázsolt repülőszőnyeg segítségével.

DuAl18vWoAI8uX2

Nahri egy oázisnál tér magához, ahol kíméletlen kérdésekkel bombázza a harcost, aki Dévnek nevezi magát, de valódi nevét nem árulja el. Baszmat Afsinnak hívta, kiderül, hogy ez csupán egy titulus. Kiderül az is, hogy Afsinunk heves vérmérsékletű, megsértődik, mikor Nahri dzsinnek hívja, őket ugyanis árulónak tartja. A titokzatos harcos Dév, nem dzsinn.

Nahri beszámol megmentőjének titokzatos képességeiről (nyelvek, megértése, gyógyítás), és hogy valójában fogalma sincs róla, ki ő, és honnan jött. Az Afsin szerint a Náhidák közé tartozik, viszont furcsa, mert szerinte a Náhidák sosem nemzettek volna gyereket emberrel. Nahriról kiderül, hogy valószínűleg safit, ami kevert vérű faj, dév és ember gyermeke. A Náhidák pedig a Dévek gyógyító családja. Útközben különösen veszélyes lények, az ifritek kezedenek el vadászni Nahrira. Az ifritek előli menekülésben végül Khazyur, egy furcsa madárszerű lény lesz segítségükre, aki a peri fajhoz tartozik, és Dárának hívja titokzatos harcosunkat, így végre megismerhetjük az ő nevét és. Dára szerint Nahrinak a városban, Dévábádban a helye, de a lány nem így gondolja.

Ezután megismerhetjük másik főszereplőnket, Alizajd al-Kahtáni herceget is, a következőkben az ő szemszögén keresztül is elénk tárulnak az események. A herceg Dévábádban él, és sikerült belekeverednie egy safit felkelésbe. Ali segítő szándékkal támogatja a safitokat pénzzel, például hogy jobb taníttatásra fussa nekik, azonban a pletykák szerint a safitok fegyverekre költik a pénzt, és lázadást terveznek. Ali egyébként rendkívül vallásos és érzékeny a társadalmi problémák iránt, ezt korán felfedezhetjük róla.

Megismerhetjük Dévábádot, illetve magukat a déveket is: egy emberi, próféta király, Szulejmán hat különböző törzsre szakította szét őket, annak érdekében, hogy inkább egymással harcoljanak, és ne az embereket zaklassák. Ali szülei két törzs királyi leszármazottai. A törzsek egyébként a világ minden táján szétszóródva telepedtek le és hoztak létre városokat, királyságokat.

Ali Anasszal és Hannoval találkozik, két safittal, akiktől megtudja, hogy egy csecsemőkereskedő hálózat működik Dévábádban, ahol a Dévek elrabolják a safitok gyerekeit és eladják őket. A safitok Anasztól kérnek segítséget, hogy visszavásárolhassák gyermekeiket: Pont egy ilyen akcióba csöppenünk bele. Anasz feláldozza magát a gyermekért és társai meneküléséért, így elfogják a királyi őrök.

city of brass.jpgVisszatérünk Nahrihoz: még mindig utaznak Dárával a szőnyegen, fény derül arra, hogy a férfi fél a víztől, ellenben a tűz a barátja. Nahri a szökést tervezgeti egy folyóhoz érve az előbbi ismeretire alapozva, hiszen ő nem szeretne Dévábádba menni, Kairót tartja otthonának. Mielőtt lelépne, el akarja lopni a Dév gyűrűjét. Azonban mikor megérinti, egy különös látomásnak lesz szemtanúja: Dára rabszolgasorba döntését látja, amint egy ember ráveszi egy város elpusztítására. Dára felébred, így Nahri szökési tervei füstbe mennek. Dára közli Nahrival, hogy mindenképp a városba viszi, hiszen szükség van ott rá, mivel ő az egyetlen utolsó élő gyógyító. Hőseink célba érését egy újabb Ifrit támadás nehezíti, éppen-hogy megmenekülnek előlük. Dára ezután elárulja Nahrinak teljes nevét, és megtudhatjuk, hogy a dévek ugyanúgy lélekkel rendelkező lények, viszont föld helyett tűzből lettek alkotva. Minden elemnek megvannak a maguk mágikus lényei, a perik például levegőből, a máridok vízből az ifritek pedig korábbi dévekről keletkeztek. A dévek történetét is megismerhetjük Dára által. A dévek valaha a világ leghatalmasabb és legerősebb lényei voltak, mindent megtehettek, amit akartak. Sosem kedvelték az embereket, gyengének látták őket, és gyakorlatilag csak játszadoztak velük. Szulejmán, egy emberi király azonban szert tett egy mágikus gyűrűre, ami felülmúlta a dévek erejét, és képes volt megfosztani őket alakváltó képességeiktől, amivel emberi testbe kényszerítette őket, így életkorul is jelentősen megrövidült (pár évszázadra…). Mindemellett a király arra ítélte őket, hogy az emberek szolgái legyenek. Aki nem engedelmeskedett, azokból Ifritek váltak: időtlen testekbe kényszerült, varázstalan lelkek. Ennek köszönhetően szépen meg is őrültek és az emberiség és az együttműködő dévek ellen fordultak.

Szulejmán a gyűrűjét annak a dévnek adta, akiben a legjobban megbízott: Anahidnak, az első Náhidának. A náhidák lettek a vezetők, a törzsüket Dévnek nevezték el. Attól való rettegésükben, hogy még egy Szulejmán-féle kerülhet az útjukba, betiltották az emberekkel való keveredést, azaz a safit gyermekek „létrehozását”. Mivel Nahri is a náhidák születte, akiket az ifritek szívből gyűlölnek, ezért vadásznak a lányra.

Folytatása következik…

A bejegyzés nagyrészt a következő cikk fordítása:

A képek forrása:

regi_bio_2019

Mi történt a Bronzvárosban? 1. rész” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s