Értékelés · Menő Könyvek · projekt · prológus

Király Anikó: Semmi pánik!

covers_608336Fülszöveg: Leának az is nehezére esik, hogy hot-dogot kérjen magának az iskolai büfében, mégis őt kérik fel, hogy beszédet tartson az egész iskola előtt. Andris rájön, hogy sosem lesz belőle sportcsillag. Gabi mindenkinek hazudik a jövőjével kapcsolatban, Dani pedig elszánt harcot vív mostohaapja ellen, miközben szeretne találkozni a biológiai apjával. Ők Diósvámhatár balszerencsés babái, akik éppen akkor születtek, mikor meghalt a falu babonás polgármestere, és meg vannak róla győződve, hogy katasztrófa az életük. Aztán felbukkan a rejtélyes Kókusz, akinek nem csak hogy kókuszillata és furcsa figurákkal telerajzolt farmerdzsekije van, de különös tehetsége is ahhoz, hogy megváltoztassa mind a négyük életét.
Király Anikó, a Strand, papucs, szerelem és a Csak barátok? szerzője újra letehetetlen, szívfacsaró és vicces regényt írt, nemcsak vonaton ingázóknak.

Péntek 13. Sokan gondolják azt, hogy ezen a napon bármilyen rossz megtörténhet, a babonás embereknek ez a nap felér egy katasztrófával. Így volt ezzel Diósvámhatár polgármestere is, aki köztudottan gyűlölte ezt a napot. A sors furcsa fintora, hogy ezen a napon vesztette életét, azonban Lea, Gabi, Andris és Dani pontosan ezen a napon születtek, így megkapták egyfajta gúnynévként a balszerencsés babák becenevet is.

A borító, habár nem az én színvilágom, szerintem stílusos. Minden fontos motívum és tárgy megjelenik rajta, ami szerepet kap a történetben. A kabáton megtalálható felirat a „péntek 13” szerintem egyértelmű, mire utal, a vonatjegy pedig azt szimbolizálja, hogy szereplőink története általában a Budapest-Diósvámhatár közötti vasútvonalon játszódik, legalábbis a Kókusszal való találkozások, beszélgetések itt zajlanak. A telefonon megnyitott Instagram-kép szintén az övé, és a képaláírás is a könyv egyik nagy kérdése.

Az alapötlet nekem nagyon tetszik, kíváncsian vártam, hogy mit lehet kihozni egy olyan történetből, ahol 4+1 főszereplő van. A +1 karakter Kókusz, akit már fent megemlítettem, ő tartja igazából a kapcsolatot a 4 balszerencsés babával. Izgalmas, hogy ennyi történetet ismerhetünk meg félig-meddig párhuzamosan, habár nem egyszerre olvassuk elbeszélését, egymás után ismerhetjük meg a főszereplőket. Emiatt nekem sokáig nem állt össze a cselekmény, a közepe felé kezdett letisztulni bennem a történet felépítése.

A szereplőket jó és rossz értelemben is furcsának nevezném. Lea, Gabi, Andris és Dani is elképesztően szerethetőek, azonban emberi hibáik – balszerencsés múltjuknak köszönhetően – jobban felszínre kerülnek szerintem, mint amennyire egy átlagos történetben szokott. Lea például nem szeret szerepelni, retteg tőle, mégis neki kell egy beszédet megtartania. Gabit szülei orvosnak szánnák, hiszen rengeteg szakmabeli rokona van, köztük az anyukája és az apukája is ezen a területen dolgozik. Sokáig fél kimondani, de őt ez a világ egyáltalán nem érdekli, azonban amíg nem tudja, mivel szeretne foglalkozni, nem mer mondani a szüleinek semmit. Andris is rengeteg nehézséggel és titokkal küzd, amivel nem tud egyedül megbirkózni. Ebben lesz segítségére Kókusz, illetve azt is megtudhatjuk, hogy Leával, akivel régen barátok voltak, miért alakult a kapcsolatuk úgy, ahogy. Daniról pedig tudni kell, hogy dadogása nemi identitása miatt rengeteg bántás érte, éri őt. Van egy féltestvére, Rebeka, akivel nagyon jó a kapcsolata, sajnos a mostohaapjáról ez nem mondható el, rengeteg családi vitát szül.

Kókuszról a regény végére is egy rejtélyes figura maradt számomra, mégis ő van a legnagyobb hatással a balszerencsés babákra. A köztük zajló beszélgetések során kezdi el „tyúkanyóként terelgetni” a fiatalokat (valószínűleg egykorúak, de az ő kora nem derül ki a regény során), hogy ne féljenek kilépni a balszerencsés babák árnyékából, és tegyenek le valamit az asztalra. Talán könnyebb lenne számukra meghúzódni sorsukra hagyatkozva, és egy olyan életet élni, amiben ugyan nem boldogok, de balszerencsésként úgymond elvárható.

Bennem ez a regény vegyes érzéseket keltett. Egyrészt folyamatosan vártam volna valami izgalmat, ami lendítette volna tovább a történetet, néha túlságosan laposnak, kissé unalmasnak véltem. Másrészről pedig maga az alapgondolat tetszik, ha nem is annyira, mint a polgármester, de én is hiszek az ilyesfajta babonákban, bár én pont azt gondolom, hogy péntek 13-a lehet egy nagyon szerencsés nap is. Összességében szerintem érdemes kézbe venni a könyvet, ha valaki egy könnyed történetre vágyik, illetve az sem utolsó szempont, hogy magyar írónő regényéről van szó!

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt Menő Könyveknek!


fanni_fischer_bio2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s