Érdekességek · író · exkluzív · Extra tartalom · könyvek világa · projekt · személyek · Tudtad-e?

Gárdonyi Géza és az Egri csillagok

Gárdonyi nevének említése egyből az Egri csillagok című regényt juttatja eszembe, és szerintem ezzel a magyarok többsége így van. Ötödik osztályos kötelező olvasmányként senki nem kerülhette ki, hogy megismerkedjen ezzel a nagy terjedelmű művel. Vannak, akik ki nem állhatják, viszont annál több olyan olvasó akad, akinek szívét meghódította Bornemissza Gergely története. Szederkényi Olga Irodalmi popikonok című könyvében egy fejezetet is szentelt az alkotás tárgyalására. E kötetben páros interjúk olvashatók az irodalomtörténet neves karaktereiről, szerzőiről, roppant érdekes olvasmánynak tartom, nagyon élveztem, hogy ennyi új információ került birtokomba. Nem véletlenül került bele a válogatásba az Egri csillagok, ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, miről szól Szederkényi Olga beszélgetése Erdal Şalikoğlu -val és Horváth Viktorral.

Gárdonyi Géza meglehetősen magának való figura volt, aki a való élettől menekülve írói munkájába temetkezett. Ironikusan tanulmányainak évei során egyik professzora nem túl kedvesen megjegyezte, hogy őbelőle sosem lesz nagy ember. Nos, Répássy János ma már kétszer is meggondolná, mielőtt ilyen éles ítéletet mond bármely tanítványáról, hiszen egy dolog biztos: Gárdonyi tényleg maradandót alkotott. A közösségi élettől távol tartotta magát, hipochonder remeteként tengette mindennapjait, és bár ez az életmód minden szempontból egészségtelennek tűnik, az elvonulásának köszönhető hatalmas életműve. Az Egri csillagok 1899-től jelent meg folytatásokban, teljes könyvként pedig 1901-ben adták ki.

Szederkényi Olga első interjú alanya Gárdonyi főművének török fordítója, Erdal Şalikoğlu, isztambuli orvos. Budapesten végzett tanulmányai során sajátította el a magyar nyelvet, majd 112 évvel az Egri csillagok első kiadása után szűk egy év alatt lefordította törökre a regényt. Érdekes, hogy a bő száz esztendő alatt keletkezett rengeteg (majdnem húsz nyelvre) fordítás között éppen a török nem szerepelt. A fordító fontosnak tartotta, hogy a két nemzet közötti történelmi múltnak emléket állítva megjelenjen török nyelven is a mű. Az interjúból az is kiderül, hogy Gárdonyi meglehetősen elrugaszkodott a valóságtól az írói folyamat közben. Szulejmán ábrázolása például egyáltalán nem hiteles.

2009-ben jelent meg a Török tükör című regény, amely szorosan kapcsolódik az Egri csillagok által festett világhoz. Az íróval, Horváth Viktorral való beszélgetésből kiderül, hogy mi motiválta őt a téma előbányászásában. Nem meglepő, hogy a szerző nagy kedvence Gárdonyi műve, mégis túl egyoldalúnak érzékelte azt. A Török tükör cím sokatmondó: Horváth Viktor gyakorlatilag újraírta az Egri csillagokat, viszont az eseményeket török szemmel követhetjük végig. Természetesen számos különbséget fedezhetünk föl a stílusban és az elbeszélésmódban, de ez így van rendjén, 100 év sok idő.

Szederkényi Olga kérdéseire adott igényes és részletes válaszok lényegét olvashattátok most, de ha érdekel titeket a teljes verzió, bátran vegyétek kezetekbe az Irodalmi popikonokat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s