exkluzív · Extra tartalom · idézetek · könyvajánló · könyvek világa · Kedvencek · lista · Menő Könyvek · projekt

Jane Eyre – kedvenc idézetek

Emily Brontë tollából már volt szerencsém olvasni az Üvöltő szelek című regényt, de az egyáltalán nem tetszett. Éppen ezért kíváncsian álltam neki testvére, Charlotte Brontë történetének. Rengeteg jót hallottam róla elöljáróban, igazi klasszikus kötetről van szó, kicsit tartottam is attól, hogy túl magas elvárásaim miatt végül csalódni fogok. Hála az égnek, ilyesmiről szó sem volt, nagyon közel került hozzám a könyv. A főszereplő számos jellemzőjében hasonlít hozzám, gondolkodásunk és személyiségünk alig-alig mutat eltéréseket, így olyan élmény volt a sorokat olvasni, mintha az egyik legjobb barátnőmmel beszélgetnék. A szerelmi szál mellett magának Jane-nek az önismereti és fejlődési útja is figyelemre méltó, pszichológiai szempontból is érdekes sorstörténet, határozottan a fejlődésregény kategóriába tartozik.

Nagy élményt nyújtott az olvasása, rengeteg értékes gondolattal gazdagodtam általa. Ebben a cikkben kedvenc idézeteimet olvashatjátok, melyek szépen körvonalazzák a regény stílusát.

“Jane, te engedelmes, szorgalmas, önzetlen, hűséges, kitartó és bátor vagy; nagyon szelíd, egyben nagyon hősies; ne kételkedj tovább magadban (…)”

“Küzdésre és tűrésre születtünk (…)”

“Minek rágódni a múlton, ha a jelen annyival nagyobb bizonyosság, a jövő annyival fényesebb?”

“De ugyan mi dacosabb a fiatalságnál?”

“Nagy igazság, hogy a szépség szemlélet kérdése.”

“(…) a lelkifurdalás megmérgezi az életet.”

“Nagyon furcsa ám a tapasztalatlan ifjúságnak szálegyedül tudni magát a világban, minden viszonyból kiszakadva, bizonytalanul, hogy elérheti-e a révet, ahova tart, visszafordulni mégis sokszorosan képtelenül. A kaland varázsa megédesíti ezt az érzést, az izzó büszkeség átfűti, csakhogy a félelem görcse megrontja (…)”

“A legfénylőbb bolygó felszínén is akad szeplő itt-ott (…)”

“Én úgy látom, rövidebb az élet annál, hogysem érdemes legyen ellenszenv ápolására, méltatlanságok könyvelésre fecsérelni.”

“(…) az emberi lény igénye, hogy szeressen (…)”

“Miért szenvedek mindig én, miért félemlítenek meg, vádolnak, marasztalnak el örökké?”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s