Fumax · projekt · prológus · várólista

Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit (Csellengő gyerekek 1.)

covers_482763Fülszöveg: Eleanor ​West otthona csellengő gyerekek számára.
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!

A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.

De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.

Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.

Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.

Kerül, amibe kerül.

Sokszor előfordul velem, hogy a borító alapján választom ki a következő olvasmányomat, nem pedig a fülszöveg alapján. Ez a Csellengő gyerekek-sorozatnál is így történt, de szerencsére a történetben sem csalódtam. Legelőször a Minden szív kaput nyit című rész borítóját láttam meg, és egyből megfogott, szerintem gyönyörű. Ez a színvilág nagyon letisztult, és a regény olvasása után is azt gondolom, hogy remekül passzol a történethez. Az ajtónak, mint szimbólumnak nagyon fontos szerepe van a műben, hiszen a Csellengő gyerek számára ezek az átjárók jelentik az új élet reményét.

Ezek a gyerekek a valódi világban nem igazán állják meg a helyüket, nem gondolják magukat odavalónak, úgy érzik, hogy beleerőltették őket egy szerepbe. Ezzel szemben Eleanor West otthonában sokkal komfortosabb az élet, hiszen ott megértik egymást. Ők azok, akik megtalálták az ajtajukat, eljutottak oda, ahova igazán valóak, de még dolguk van abban ebben a világban (vagy csak nem kellettek már odaát?), ahova születtek, így bizonyos időre visszakerülnek. Akár örökre, ha soha többet nem találják meg a visszavezető átjárót. Habár mindenki más-más ajtó mögül érkezik, és elképzelni sem tudják, hogy ki mit élvez a saját univerzumában – hiszen az emberi természetből fakadóan mindenki máshol érzi igazán jól magát – mégsem csúfolják egymást. Összetartanak, hiszen ők a külvilág (főként a saját rokonaik) számára furcsák, nem érti meg őket senki, azt, hogy min mennek keresztül, még a saját szüleik sem hisznek nekik.

“A valóság csak egy hétbetűs szó, és megköszönném, ha a lehető legkevesebbet használnád, amíg a fedelem alatt élsz.”

A gyerekek vágya, hogy megtalálják újra az ajtajukat, vissza szeretnének kerülni oda, ahova igazán tartoznak. Habár jól érzik magukat az iskolában, titkon mindenki reméli, hogy nem sok időt fog ott eltölteni. Kezdettől fogva drukkoltam nekik, hogy visszatérhessenek, azonban természetesen ez nem ilyen egyszerű. Nancy érkezésekor váratlanul felborul a rend az Otthonban, feszültség uralkodik. Vajon az új lánynak köze van a dologhoz vagy valami teljesen más áll a háttérben? Én személy szerint végigizgultam a történetet, nagyon kíváncsi voltam a végkifejletre.

Habár a szereplőket (talán a történet rövidsége miatt) nem ismerjük meg annyira, mégis kellő részletet kapunk ahhoz, hogy megszeressük a gyerekeket. Nancy a főszereplő, mégsem csak őt ismerjük meg igazán, hanem rajta keresztül Eleanor West otthonát, illetve a többieket is. A sorozat jelenleg három részes Magyarországon, a további két kötetben más-más szereplő fantáziavilágába nyerhetünk betekintést közelebbről, így nem is éreztem szükségét, hogy mindenkit alaposan megismerjek. (Ha jól tudom, angol nyelven további 4 kötete is megjelent már a sorozatnak, így lehet reménykedni, hogy itthon is elérhetőek lesznek majd a közeljövőben!) Megdöbbentő és példaértékű számomra, hogy ezek a gyerekek mennyire felnőttesen tudnak viselkedni, gondolkozni, a helyzeteket mennyire éretten kezelik. Szerintem sokszor a felnőtteket is megszégyenítően cselekszenek, korukhoz képest rendkívül érettek.

„Nem vagy senki szivárványa.

Nem vagy senki hercegnője.

Nem vagy senki ajtaja, csak a magadé, és az egyetlen, aki megmondhatja neked, mi lesz a történeted vége, te magad vagy.”

Mindenkinek ajánlom a sorozatot, aki szeretne más világokat megismerve, a különböző fantáziavilágokat bejárni. A kötet nem túl hosszú, így tökéletes délutáni, bekuckózós program lehet egy forrócsoki, tea vagy kávé társaságában!

Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a Fumax Kiadónak!


fanni_fischer_bio2019

Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit (Csellengő gyerekek 1.)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s