projekt

A Truthwitch elérte nálam azt, amire már régóta nem volt képes egyetlen könyv sem: kiverte a biztosítékot

Költői kérdés következik:
Hogyan lehetséges az, hogy egy 500 oldalas könyv a 300-adik oldaltól kezd el érdekelni, ami kitart 100 oldalon keresztül, majd ismét unalomba csap át?

Sajnos nagy csalódás volt nekem ez a könyv. Többen is ajánlották már, így nagyon vártam egy jó young adult fantasyt, amiben van szerelem, intrika, kaland és harc. Ez mind valóban szerepelt benne, viszont a bugyuta mondatok, a felesleges, unalmas részek, az elírások és az összecsapott fordítás nagyon sokat levont az élvezhetőségéből.

Borzasztóan nyögvenyelősen ment az olvasás, és végig volt egy olyan érzésem, hogy ezt nem nézte át egy utolsó körös szerkesztő. Nem csak az elírások miatt, hanem ahogy fentebb említettem, az értelmetlen, bugyuta mondatok miatt is. Ezeket meg lehetett volna másképp fogalmazni, ezáltal pedig nem verik ki nálam a biztosítékot. Ezenkívül néha döccenés volt a cselekményben. Olyan konklúziót vontak le, vagy olyan helyen találtuk a szereplőket, ami nem következett az előtte lévő mondatokból. Itt a tippem az, hogy kimaradt egy bekezdés – vagy pár mondat.

Angolul olvasták azok, akik ajánlották nekem a könyvet, és az ő véleményükre adok is. Így tényleg csak az elkapkodott fordításra tudok gyanakodni. De végül csak végigrágtam magamat rajta, lássuk miről is szólt a regény:

Főszereplőnk két lány Safi és Iseult. Akik fonaltestvérek, ez nem igazán derült ki, mi alapján lehetsz valaki fonáltestvére, talán a bizalom vagy egymás életének megmentése. A lényeg, hogy lopásokból élnek és együtt kalandoznak. Mígnem egy nap hiba csúszik az egyik rajtaütésbe, és menekülniük kell.

Safi és Iseult

Itt jön az intrika, a sok bunyós meg rohangálós rész. Sokszor nem értettem, hogy a két lány miért ész nélkül szaladgál fel és alá? Safi forrófejűként van jellemezve, de azért ennyire nem kell szőkének lenni. Már nekem fájt, komolyan.

Merik herceg által beköszöntött a romantika is, és izzó, forró jeleneteknek lehetünk szemtanúi – ja… nem. A herceg és a leányzó között én semmi szikrát nem fedeztem fel. Akkor már jobban érdekelt Merik fonáltestvére, Kullen és az ő barátnőjének a története, akik harmadrangú szereplők a könyvben. Szerintem ez sokat elmond. Illetve sejtésem szerint a második kötetben a másik lány is párra talál magának, hogy ki lesz az, azt körülbelül az 50-edik oldaltól kezdtem sejteni. Na köztük is több szikrát érzékeltem, mint a herceg és „párja” között.  Csak azért, mert folyton ordibálsz vele és meg akarod verni, nem kezd izzani a levegő szerény véleményem szerint.

A másik rész, amit nem tudtam hová tenni, az a Nomatsi törzsös jelent volt. Konkrétan azt éreztem, csak azért írta bele az írónő, mert Safival épp zajlanak a dolgok, és addig Iseultot el kell tenni valahova. A jelenetnek semmi értelme nem volt, egy gyors oda-vissza út, jelentősége semmi. Nem tudtunk meg sokkal többet Iseult múltjáról, de utána nem is kapcsolódott vagy utalt rá többet a történet. Olyan volt, mintha kiugrottam volna a boltba egyet gyors vásárolni, de igazából semmi jelentőségteljes nem történt ott, és amit vettem, az is lényegtelen, mert utána se nem főzöm meg, se nem eszek belőle. Csak így volt és kész.

Merik, Safi, Iseault és Aeduan

A másik gondom a regény kiszámíthatósága. A végén a „nagy” csavar már az elején sejthető volt, így nem tudtam meglepődni. Ha még nem olvastál sokat ebben a zsánerben, akkor talán tartogat fordulatokat a könyv, de aki ezt lélegzi be már több mint 15 éve, annak annyi, mint halottnak a csók.

De hogy valami pozitívumot is írjak, maga a világ nagyon tetszett, érdekes elgondolás a boszorkányképességek, és az országok közötti konfliktusok is izgalmasak. Talán azért is zavar, hogy ennyire nem lett jó, mert sok lehetőség rejlett benne. Jók az ötletek. Mondanám azt, hogy majd a második rész biztos jobb lesz és adok egy esélyt. De nem fogok. Túl sok az olvasatlan könyvem ahhoz, hogy erre fecséreljem az időmet.

Viszont bátorítok minden mazochista olvasót, hogy vesse magát bele Boszorkafölde történetébe. Ha azért élvezni is szeretné, akkor inkább angolul, az a biztos.
A könyvet köszönöm a Könyvmoly kiadónak. Ide kattintva tudod megvenni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s