Kérdezz- felelek Rácz-Stefán Tiborral

Rácz-Stefán Tibor – Kérdezz felelek

rstibipolaroid_kerdezz-felelekSzületési név: Rácz Tibor
Születési idő: 1988. január 24.
Születési hely: Balassagyarmat
Műfaj: YA, NA
Eddig megjelent művei:

  • Fogadj el! (2014)
  • Túl szép (2015)

Weboldal: LINK
Facebook oldal: LINK


A Prológus egy héten át tartó projektje kapcsán egy újabb írót, Rácz-Stefán Tibort faggattuk ki feleletválasztós kérdéseinkkel. Válaszaiból sok-sok érdekességet tudhattok meg az íróról, és arról, hogyan is vélekedik a különböző könyves végletekről.

Kézzel fogható könyv vagy e-könyv?

Már több, mint két éve, hogy megkaptam az e-book olvasómat. Szerelem volt első látásra és nagyon hamar rákaptam az ízére. Számomra sokkal könnyebb és kényelmesebb e-könyvolvasót használni, és ami a legfontosabb: magam állítom be a betűméretet és a sorközt. Sajnos az olyan könyveket, ahol mini-betű és mínuszos sorköz van, nem tudom elolvasni. Egyszerűen nincs hozzá türelmem.

Persze időnként jól esik lekapni a polcról egy könyvet és az olvasás hagyományosabb módját választani, szagoltatni a lapokat, érezni, tapintani, forgatni a kezem között, a borítóban gyönyörködni vagy visszalapozni (netán előre  ) és megnézni a kedvenc idézeteimet.

Mindent egybevéve szívesebben használom az e-könyv olvasómat, de van, amikor a kézzel fogható könyvre vágyom.

Blogolás vagy könyvírás?

A könyvírás rendkívül fárasztó folyamat. Ha belelendülök, akkor legalább három-négy óra egy nap, míg a blogposztok megírására egy-másfél óránál többet nem fordítok. A kettő mostanság nem működik együtt, ha regényt írok, pang a blog a friss tartalom hiányától.

Ha arra vagy kíváncsi melyiket érzem fontosabbnak az életemben, akkor nem tudnék csak egyet megnevezni. Imádom, hogy a történeteim könyv alakban is napvilágot látnak, de mindemellett szükségem van arra, hogy cikkeket, kritikákat is írhassak. Mindkettő hozzám tartozik, mindkettő „az én gyermekem”.

Olvasás vagy írás?

Az olvasás mindig jelen van az életemben. Amikor regényt írok, és ledőlök egy kicsit pihenni, nagyon imádok elmerülni egy regényben, és pár percre megfeledkezni a sajátomról. Ha sorozatot nézek, kevésbé tudom kikapcsolni az agyam, tehát az olvasás az írás időszakában kitűnő mentsvár, hogy egy kis időre kiszakadjak a történetemből. Mert amúgy ha az alkotási folyamatban vagyok, fejben akkor is írok, ha éppen a boltba sétálok, mielőtt elalszom, vagy nézem A Konyhafőnököt. De amikor olvasok, lekapcsolok, ez pedig nagyon jól tud esni.

Írás szempontjából: mennyiség vagy minőség?

A minőség. Nem szeretnék olyan írást kiadni a kezemből, amire nem vagyok büszke, és ha a mennyiségre mennék rá, akkor oda lenne a minőség.

Nagy hírnév rövidtávon vagy kis hírnév hosszútávon?

Inkább a kis hírnév, de az legyen meg hosszútávon. Lassú víz partot mos. Plusz szeretnék még öt-tíz év múlva is könyveket írni, és nem örülnék, ha csak rövid távon lennének rám kíváncsiak az olvasók.

Fogadj el! vagy Túl szép?

A Túl szép a kis kedvencem, arra vagyok a legbüszkébb. Nem hittem volna, hogy képes vagyok így megírni a regényt.

Könyves karaktereid: Áron vagy Olivér, Márk vagy Dávid?

Olivér és Márk a választásom. Áron tipikusan az a srác, akitől magánszemélyként a falra másznék, a szelfis magamutogatás nem mindig szimpatikus, bár tény, hogy Áron dumája bejönne. Olivér viszont… minden hibájával együtt maga a tökéletesség.

Dávidot is nagyon szeretem, különösen a könyvszeretetével tudok azonosulni, de Márk az a karakter, akit jobban csípek.

Film vagy sorozat?

Karácsonykor láttam egy filmet, amibe egyszerűen beleszerettem. A Bélier család a címe, és egy siket család egyetlen halló lányáról szól, aki tehetséges énekesként lehetőséget kapna egy menő párizsi iskola diákjaként, de döntéshelyzetbe kerül: teljesítse az álmát vagy maradjon a családja mellett. Imádtam, de az a másfél óra borzasztóan kevés volt. Annyi kérdésem lenne még, annyira szeretném látni mi lett a karakterekkel. De nincs rá lehetőségem, el kell fogadnom, ez bizony ennyi volt. És éppen ezért szeretem a sorozatokat.

Egy sorozatnál legalább tizenháromszor 20-40 percem van a karakterek megismerésére, és ha szerencsém van, végig kísérik az életem egy részét. Amikor elkezdődött a nagy kedvencem, a Glee, még egy pesti suliban álmodoztam arról, hogy egyszer író leszek. Mire véget ért, megjelent a Fogadj el!, és Rachel Berry folyamatos küzdelme az álmai elérésében engem is inspirált és erőt adott. Ezért is szeretem jobban a sorozatokat.

Munka vagy iskola?

Munka. Sosem voltam nagy rajongója az iskolának, igaz, ennek az éveken át tartó bullying is a kiváltó oka volt. Dolgozni jobban szeretek, és a legjobb, hogy munka közben rengeteg mindent tanulhatok, olyan ismereteket sajátíthatok el, amiknek ténylegesen hasznát vehetem az életem során.

Boldog vagy szomorú befejezés?

Könyve válogatja. Ki tudok békülni a Csillagainkban a hiba végével is, happy endként nem ütött volna akkorát. Olyan legyen a befejezés, amilyet a könyv megérdemel. Csak kérem szépen, legyen rendes lezárása. Mert én olvasóként attól akadok ki, ha a főhősök sorsa nem tisztázott, ha olvasóként „döntsem el én”, hogy most a hősnő öngyilkos lett, vagy megpróbálja tovább élni az életét. Ha tovább él, ha meghal, el tudom fogadni megfelelő magyarázatokkal, de az, hogy „döntsem el én” nem szimpatikus megoldás.

Köszönjük a válaszokat!

Uszáma

 

Reklámok