Rácz-Stefán Tibor-hét a Prológuson: Fancsali Túl szép kritikája

túlszépÍró: Rácz-Stefán Tibor
Eredeti cím: Túl szép
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 392
Téma: LMBT, new adult, romantikus

Fülszöveg

A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
Képes lesz elfogadni önmagát?


Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?


A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…

Történet: 5/4
Aranyos, cukormázas, kikapcsoló olvasmány. Természetesen vannak benne viszonylag mély tartalmak. Számomra ez egy szuper, egyszer olvasós könyv volt, addig míg olvastam elszórakoztatott, kicsi gondolkozni valót is adott.

Borító: 5/2,5
Lehet egyedül vagyok ezzel, de nekem nagyon nem tetszik. Oké, hogy sexy a pasi, meg minden, de hol marad Márk? Én hiányoltam, elvégre ez az ő története is. De lehet, csak én vagyok hülye, mert mindenki másnak tetszik.

Szereplők: 5/4,5
Mindenki aranyos, szerethető és emberi, kivéve Márk lakótársa, Dorina. Na ő nálam kicsapta a biztosítékot, nem szimpatikus a leányzó.


Bevallom, félve kezdtem neki a könyvnek. Tisztában voltam vele, hogy témáját tekintve ez egy LMBT könyv, és azt is tudtam, hogy romantikus. Tehát féltem, de az aggodalmat le kell küzdeni, így hát belevágtam és nem bántam meg. Nem azt mondom, hogy hibátlan a könyv, mert koránt sem az, de élveztem. Közvetlenül az olvasás után bele voltam zúgva a regénybe, aztán leülepedett a történet és utólag átgondolva, nem is tetszett annyira. Nem volt rossz, nem volt szuper, csak szimplán jó.

Végig élveztem a történetet, annak ellenére is, hogy homoszexuálisak állnak a középpontban. Igen, direkt nem használtam a meleg szót, szerintem az olyan lekicsinylő. Meleg? Miért pont meleg? Olyan rosszul hangzik… Visszatérve a könyvre, (ide én vesszőt írnék) a története elég… átlagos, ez a legmegfelelőbb kifejezés. A szereplők nemi vonzódása és az LMBT téma miatt tabunak számít a mű, de ha csak a történetet nézem, akkor átlagos, egy- két jelenetet leszámítva. Ne értsetek félre, jó volt a sztori, de ha nem egy homoszexuális párról szólna, egyből nem lenne olyan érdekes. A számomra legélvezhetőbb szál Dorina abortusza és annak következményei voltak. Persze, ott van még az is, hogy Márk testesebb, mint kortársai, ezért bántják, de ez koránt sem olyan érdekes, mint egy abortusz, legalábbis az én meglátásom szerint. Ezek mellett még ott áll a sorban Olivér és a “sötét múltja”, ami visszaköszön. Ez is egy elég érdekes pontja a könyvnek. A kedvencem jelenetem talán a melegbáros rész volt. Mint heterót érdekelt, hogy milyen is egy ilyen hely. Kissé furcsa volt, de nem undorodtam, nem kerülgetett hányinger. Csupán kíváncsiság volt bennem. A másik izgalmas jelenet az, amikor Márkot megverik. Kicsit abszurdnak hangzik, hogy valakit azért vernek meg, mert kövér, de sajnos ilyenek az emberek. Bántják azt, aki kicsit is eltér az átlagostól.

Ha a szereplőket nézzük, akkor azt mondom, hogy a legszimpatikusabb és legérdekesebb karakter Márk volt. Igazán élveztem olvasni a gondolatait. Vicces volt azt látni, hogy a regény elején még olyan kis félénk volt és bizonytalan, aztán jöttek a mocskos és pajzán gondolatai. Nem is gondolná róla az ember, hogy vannak neki ilyenek is.

Olivér is nagyon érdekes és kedvelhető volt. Ő az a tipikus rosszfiú karakter. Először elítéli Márkot a súlya miatt, aztán megismeri és már bánja, hogy olyan előítéletes volt. Olivért legjobban egy tökhöz tudom hasonlítani, kívülről kemény, de a belseje puha. Érzékenyebb, mint gondolná az ember. Mint már említettem, Olivér “sötét múltja” is előjön. A volt edzője többször is felkeresi őt, hogy menjen vissza úszni, de a fiú mindig nemet mond. A későbbiekben a sportolók világában marad, de nem, mint versenyző, hanem, mint edző tevékenykedik.

Azt is említettem, hogy Dorinát nem kedveltem igazán. Az elején még ő volt az egyik kedvenc szereplőm, de ahogy az abortusza után viselkedett… Márkot okolta a történtekért. Hogy lehet valaki ennyire ostoba? Szerencsétlen fiúnak így sincs önbizalma, ő meg még tetézi is a dolgot. Nem is hergelem tovább magam, lapozzunk.

Összesítve szerettem is a könyvet meg nem is. A története elég lassú folyású, kiszámítható, nem olyan, mint amiket én általában olvasok, ellenben a szereplők szuperek, érdekesek és imádtam őket. Szóval tökéletesen kiegészíti egymást a kettő. A melegszexet direkt nem említettem, mert nincs ebben semmi furcsa. Ha valaki meg homofób, vagy túl prűd, akkor ne is vegye a kezébe ezt a regényt. Ha mindent összevetek, akkor a könyv nálam 5/4-es. Kicsit több tabut vártam, de így sem volt unalmas. Élveztem, annak ellenére, hogy romantikus, egyszer mindenképp el kell olvasni. Ha nem is lesz kedvenc, mindenképp meg fog mozgatni. Nem feltétlenül Márk és Olivér kapcsolata, de valami biztos tetszeni fog a műben. És végül még annyit mondanék, hogy ez a könyv Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Fancsali