Rácz-Stefán Tibor-hét a Prológuson: Hédi Fogadj el! kritikája

 

fogadj elÍró: Rácz-Stefán Tibor
Eredeti cím: Fogadj el!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 296
Téma: erotikus, LBMT, ifjúsági

Fülszöveg

Hiszel magadban?
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve.

Értékelés: 5/5
Örök kedvencem, az biztos!

Szereplők: 5/4
Dávid és Áron hatalmas kedvencek. Hatalmas. Viszont több szereplő is unszimpatikus volt, leginkább a negatív brancs az osztályból.

Borító: 5/5
Az egyszerű, de nagyszerű elve érvényesül, a fiú cuki, nagyon tetszik!


Nagyon régóta húzom már ennek a könyvnek a véleményezését és többszöri átírás után, most rájöttem, hogy miért. Egyszerűen nem tudok elfogulatlan, valamiféle kritikai elemekkel szőtt, helytálló véleményt írni róla. Nekem az egyik kedvenc könyvem lett és tudom, hogy túl elfogult is vagyok ezért, de olvasva a negatív, valóban kritikusabb hangvételű véleményeket tökéletesen belátom, hogy vannak hibái a történetének, amelyek miatt sokan nem szerethetik annyira, de engem ezek sem zavartak különösebben, sőt talán még azokat is szerettem és hitelesebbé tették a történetet.

„ – Az élet csodaszép – suttogtam erőtlenül.”

A regény stílusa nagyon laza, gördülékeny és olyan „tinis”. Élvezettel olvastam a sorokat, csak pörögtek a lapok és az izgalmas események (Arról már nem is beszélve, hogy milyen hamar elszaladt az idő közben). Különösen kedveltem a könyv/sorozat/márka megjelöléseket és tudom, hogy ez sok olvasót inkább zavart, de én mindig élvezettel nyugtáztam, hogy „Aaaa. Én azt ismerem!”. Szerintem a történet olvasója közelebb érezheti magát egy karakterhez, ha egy kis barátságos, ismertebb világba csöppen, ahol találkozik ismerős témákkal, nevekkel. Az izgalom adagolása tökéletes volt számomra, mindig jutott egy kis „csont” az olvasónak Dávidról és Áronról, vagy esetleg Petráról, bár leginkább Dávid szemszögének olvasását élveztem, de Petra részei is izgalmasabbá váltak a regény végéhez közeledve. Dávid szála azért tetszett jobban, mert egyrészt könyvmoly a srác és az elvtársakat csak szeretni lehet, másrészt nagyon érdekesnek találtam a meleg énjének felfedezését.

A könyvben fontos szerepet kap a homoszexualitás, az elfogadás és felismerés, aminek én mind támogatója vagyok. A környezetemből is tapasztalom, hogy azt elfogadni, hogy más vagy, mint a többiek és ezért kicsit máshogy is kell élned, nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ez a könyv világosan megmutatja, hogy ellen kell szegülni az elnyomóknak és felvenni a harcot a saját boldogságunk érdekében! Fontos olvasmány lehet ez azoknak,akik „bujkálnak” és nem mernek „előbújni”. Dávid tisztában volt azzal, hogy ő a fiúk után érdeklődik, de a könyv egy másik szereplője nem, aminek felismerése és beismerése megható és aranyos volt.

De mégis, miért volt akkor ennyire jó ez a regény? Mert közel sem volt tökéletes. Tökéletesség. Minden ember a tökéletességre törekszik, a tökéletességet keresi és várja el másoktól, csak a jót és a szépet hajlandó meglátni és elfogadni a másikban. Mivel, milyen nehéz is szembenézni a hibáinkkal és a hiányosságainkkal. Elfogadás. A mai emberek sem tudják befogadni és elfogadni az újat, a mást és a rendbontót. Nehéz megbirkózni azzal, hogy vannak, akik érdekesebbek, különbözőek és nem olyan átlagosak, mint amilyenek mi is vagyunk. Másság. Mindenki úgy látja, hogy a másság rossz, és ha te más vagy, akkor kilógsz az átlagos kategóriából, de akkor már nem érsz annyit, mint a többiek, mert nem vagy ugyanolyan. Akkor vagy a társadalom számára megfelelő, ha beállsz a sorba a tucatemberek mögé.

Tucatemberek. Akkor lesznek barátaid, kapcsolataid, ha olyan ruhákat hordasz, mint ők és mások életét éled? Egyáltalán nem, de ha egyedi vagy és nem a többség által elfogadott stílusod van, akkor nem vagy ember. Szóval, ha nem szeretnél behódolni ennek az életstílusnak, hanem inkább tanulsz és valamiben kiemelkedő vagy, esetleg olyat csinálsz, amit szeretsz, akkor egy lúzer vagy és téged társadalmilag ki kell taszítani? Minden felsorolt probléma és téma komoly lelki sebeket okozhat, de hiszem azt, hogy gyengédebb és emberbarátabb módon ez mind megelőzhető lenne, csak sajnos sok idő és nehézség felnyitni az emberek szemét ahhoz, hogy távolabbra is lássanak a külsőségeknél, annál, ami a szemük előtt van. A Fogadj el! ennek az ügynek egy nagy lépése és teljesítménye az olvasók szemszögéből is, mivel az író, Rácz-Stefán Tibor nyilván távolabbra is lát annál, mint ami előtte van, ha megírta ezt a lelkileg kicsit megterhelőbb, elgondolkodtató, szemeket felnyitó történetet. Kevés regényt lehet találni a magyar könyvpiacon, ami ennyire bevállalós és ilyen fiatal korosztály számára dolgozza fel ezeket a morális kérdéseket, szóval örülök, hogy olvashattam ezt a könyvet, mert kár lett volna kihagyni. Szükségem volt erre, hogy ha még ilyen fiatalon is, de olvassak ebben a témában.

A történet két főszereplője Petra és Dávid nagyon érdekes karakterek. Petra egy szegény, falusi származású lány, aki az elfogadásért hazudik osztálytársainak. Dávid egy jobb körülmények között élő, meleg srác, akinek legnagyobb (rém)álma Áron, az osztálytársa, aki szerint lerí róla, hogy homoszexuális. Bár Petra karaktere nagyon unszimpatikus volt számomra a döntései és mentalitása miatt (amit egyébként megértek, csak nem honorálom), Dávidot és Áront egyenesen imádtam. Jó, kezdetben nagyon utáltam Áront. De tudjátok, milyen vékony vonal választja el a szerelmet a gyűlölettől… Ez egy nagyon jellemző gondolat a kapcsolatukra. A történet során, nyomon követhetjük érdekes barátságok, szerelmek, titkok és igazságok alakulását, de a legnagyobb durranás a történet vége volt számomra. Tudjátok, csak semmi spoiler, de aki olvasta a történetet, az tudja, hogy mire gondolok. Érdekes volt a véleményeket olvasni erről a részről, erről az eseményről, mivel a legtöbben túlzásnak találták. Nos, azt tudnotok kell, hogy az írót két tragikus haláleset inspirálta a történet megírására, szóval fogalmazzunk úgy, hogy kellően tragikus és epikus véggel zárult a regény, a cselekményhez mérten szerintem teljesen megfelelően. Természetesen elgondolkodtam rajta, hogy hogyan végződhetett volna másként ez a történet, miért lett volna jobb, vagy esetleg rosszabb, de mindig visszatértem az író által megalkotott befejezéshez, mivel talán ez volt a legreálisabb is.

„– Te egy könyvvel a kezedben?
– Szexi a kép, ugye?”

Kinek ajánlanám a könyvet? Aki egy jó kis LMBTQ könyvet szeretne, de még sem tipikusan csak erre a szálra koncentrálót, annak a Fogadj el! egy tökéletes választás. Aki szintén a bullying ellen van, akár csak én, de nem is zárkózik el a témától, annak ajánlom, ebben a könyvben bőven talál ilyen témát, illetve azoknak is ajánlom, akik szeretnének elolvasni egy nagyon jó ifjúsági regényt, ahol nem minden csillámpónis!

Hédi

 

Reklámok