Már megkezdődött a XXV. Könyvfesztivál, és remélem, kinéztétek már azokat a könyveket, amelyeket beszereztek, illetve megvan a listátok a megtekinteni kívánt programokról is. Nálunk ma este a Kossuth Kiadói Csoporté a főszerep, érdemes lesz válogatni tőlük is. Mutatjuk a friss megjelenéseiket!
Író: Jackie Chan, Zhu mo
Cím: Csúcsformában
Fülszöveg:
„Folyamatos pörgés az életem: szerepek, filmek, bemutatók, utazások, határidők, megbeszélések. Mindenki a barátom és én mindenki barátja vagyok: kaszkadőr társaim, színészek, rendezők, producerek, cimborák.
Ebben a folyamatos pörgésben szinte teljesen elfelejtettem, hogy ki vagyok én, Jackie Chan, az ember. Szinte elfelejtettem, de ekkor jött Zhu Mo.
Kérdezett, hallgatta a történeteimet, aztán elkezdett írni. Amit leírt, az én voltam. Miközben felelevenítettük az emlékeimet, arra gondoltam, igen, ez vagyok én, ez is én vagyok.
De ez nem a filmvászonról vagy a címlapokról ismert Jackie. Nem.
Ez egy teljesen hétköznapi ember, a maga gyarlóságaival, megbánásaival, örömeivel és bánataival. És az érzelmeivel, amelyeket oly nehezen tudott megosztani azokkal, akik a legközelebb álltak hozzá. Szeretném most mindenkinek megmutatni ezt a Jackie Chant.
Szeretem ezt a könyvet, legalább annyira, mint a filmjeimet.”
Jackie Chan (született: 1954. április 7.) Oscar-életműdíjas hongkongi színész, harcművész, harckoreográfus, kaszkadőr, komikus, rendező, producer, forgatókönyvíró, énekes és vállalkozó. Az 1970-es évek óta szerepel a filmvásznon, több mint 100 filmben játszott már. Csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en (Hírességek sétányán) és a hongkongi Csillagok sugárútján. Aktívan foglalkozik énekléssel is, számos popzenei albuma jelent meg, több filmjének betétdalát is ő maga énekli. Sikeres üzletember, számos cég, többek között egy étteremlánc és egy mozihálózat tulajdonosa.
Író: Dan Lungu
Cím: A kislány, aki Istent játszott
Fülszöveg:
Dan Lungu (1969) az egyik legsikeresebb és legtöbb idegen nyelvre fordított kortárs román író. Regényei és novellái francia, német, olasz, spanyol, lengyel, szlovén, magyar, horvát, bolgár, görög, macedón és török nyelven is megjelentek. Szociológiai érdeklődése és szociális érzékenysége meghatározó szerepet játszik írásművészetében. A két világháború közötti román irodalmi hagyományok folytatója. Regényeiben és novelláiban a román kisemberek, a kommunista diktatúrát követő rendszerváltás kárvallottjainak útkereséseit, csalódásait és reményeit ábrázolja közvetlen, személyes, plasztikusan színes nyelven – sok humorral és empátiával. 2014 óta Romániában több kiadást is megért regénye, A kislány, aki Istent játszott a szerző negyedik magyar nyelven megjelent kötete. Magyarul a következő könyvei olvashatók még: Egy komcsi nyanya vagyok!, Hogyan felejtsünk el egy nőt, Tyúkok a mennyben. Az Egy komcsi nyanya vagyok! című regényéből készült monodrámát Csoma Judit feldolgozásában és előadásában a Katona József Színházban évek óta folyamatosan játsszák.
Az általános iskolás kislány a nagyszüleivel él egy romániai kisvárosban, miközben óvónő anyja Rómában cselédként dolgozik, hogy ezzel segítsen a család anyagi helyzetén. Az anya négy éven keresztül nem látja gyermekét, a kislány pedig elhagyatottságában kitalál egy magányos játékot: sivár, lakótelepi toronyház tetején Istent játszik. Elképzeli, hogy varázslattal befolyásolni tudja a profán dolgokat, megváltoztathatja a sorsszerűen bekövetkező eseményeket. A vágyak és a brutális valóság feszültség végigkíséri a történetet a regény romániai és olaszországi helyszínein. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek érdekei valamint a keleti és nyugati életformák közötti különbségekkel nap mint nap szembesülő édesanya, a hasonló sorsú, megalázott, és számkivetett honfitársak között talál menedéket és barátnőt Róma távoli külvárosában, így saját tapasztalatai a menekült sorstársak színesen kalandos, érdekfeszítő élettörténeteivel is kiegészülnek. A várva várt, de mindig késleltetett hazatérés, a többször megálmodott karácsony a kislány meg az édesanyja számára is tartogat meglepetést.
Író: Clare Azzopardi
Cím: Pár női név (Európa női szemmel)
Fülszöveg:
Clare Azzopardi (1977) máltai irodalmat tanít a máltai egyetemen, szerkesztőként is dolgozik a Merlin könyvkiadónál, irodalmi fesztiválok szervezésében, nemzetközi irodalmi programokban vesz részt. A Literature Across Frontiers európai irodalmi projektje keretében a Ten New Voices from Europe egyikének választották. Több gyerekeknek és kamaszoknak szóló könyvet is írt felnőtteknek szóló prózakötetei mellett. Ebből a magyarul Pár női név címen megjelenő könyvéből angol, horvát, román, szlovén és olasz fordítás is készült.
“Csak flörtölni kellett a matrózokkal, de ha azok bevadultak, otthagyták őket faképnél. Igazi úrinők voltak, nem kikötői cafkák. Leszöktek az apjuk háta mögött, elmentek táncolni, vagy enni a Britanniába, és nagyon szerették a Morning Start, mert jó hely volt, tisztességes hely, úgy bizony. Egy nap értük jött az apjuk, na, azt látnia kellett volna, hogy vonszolta el őket onnan. Fifikás kis nők voltak, igazi boszorkányok, nem ijedtek meg az apjuktól. Mindenki megőrült értük. Az összes tengerész, aki megfordult itt.” (Szabó T. Anna fordítása)
Író: Carolina Schutti
Cím: Mezítláb a selymes fűben (Európa női szemmel)
Fülszöveg:
Carolina Schutti Innsbruckban született 1976-ban. Germanisztikát és angol–amerikai filológiát tanult az egyetemen, képzett koncertgitáros és énekes. Elias Canettiről írta a doktori disszertációját, néhány évig tanított, nyelvi lektor volt a firenzei egyetemen, esszéket, irodalomkritikákat közölt irodalmi folyóiratokban, a „Társadalom és emlékezet” témáját kutatta. Költészeti és kortárs irodalmi szemináriumokat és előadásokat tart, irodalmi eseményeket és interdiszciplináris projekteket szervez. 2010-ben jelent meg első könyve Akit visznek, annak nem kell cipő címen. Az Európai Irodalmi Díját elnyerő második kötete, a Mezítláb a selymes fűben után jelent meg A baglyok hangtalanul repülnek című kisregénye, 2018 februárjában pedig Idegláz című verseskötete. Hangjátékokat is ír, EU irodalmi díjas könyvéből albán, bolgár, horvát, francia, macedón, lett és szerb fordítás is készül.
“A kertben csak menta, kamilla, snidling és kapor termett. A fű szurkálta a meztelen talpunkat, de puha füvet el se tudtam volna képzelni. Már nem. Kiskoromban biztosan futkároztam puha füvön, legalább egyszer, mert évekkel később kaptam a nagynénémtől egy fotót, amin az anyámmal állunk egy parkban. Rövid, fehér, hímzett virágos ruha van rajtam, a gallérja kézzel beszegve. Az anyám fogta a kezemet, a kamerába mosolygott, és nem bírt egy helyben maradni a fotó kedvéért, a karja életlen lett, akárcsak az arca. Mezítláb álltunk a füvön, bizonytalannak látszottam, a szemem tágra nyílt, a számat eltátottam.”
(Győri Hanna fordítása)
Író: Maria A. Ioannou
Cím: Katlan
Fülszöveg:
Maria A. Ioannou ciprusi írónő 1982-ben született Limassolban. Nagy-Britanniában tanult angol irodalmat, a londoni King’s College-ben szerzett mesterfokozatot 20. századi irodalmi tanulmányokból. Első prózakötetével elnyerte a legjobb pályakezdőnek ítélt ciprusi állami irodalmi díjat. Részt vett az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és a Kikinda Short kisprózafesztiválon. Katlan című prózakötete 2015-ben jelent meg. A mediterrán írószövetség alapító tagja, az ő kezdeményezésére rendezik meg évente a Sardam alternatív és multimediális irodalmi fesztivált Cipruson.
“Cipősarkak keltette földrengés, szétterülő vízcseppek a járdán, alsónadrág a szárítókötélen, két apáca, rágógumi, kövek, bérkerékpárok, a távolban a bázis irányából elhúzó repülőgép, kalapos turisták, egy-két bajuszos helybeli, FOR RENT feliratú tábla, egy másik FOR SALE szöveggel, a kirakatban táska, szárított füge, néhány könyv, előtte várakozó nagymama.
Ezt láthatta még a hangya, mielőtt váratlanul Paolo kérges tenyerében találta magát.”
(Pávai Patak Márta fordítása)
Író: Ida Hegazi Hover
Cím: Bocsáss meg (Európa női szemmel)
Fülszöveg:
Ida Hegazi Høyer norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása.
“Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le.”
(Szöllősi Adrienne fordítása)
Író: György István
Cím: Fegyvertelenül a tűzvonalban
Fülszöveg:
György István megjárta Ukrajnát, majd a hírhedt bori rézbányákat, a visszavonulást, s azt a pusztítást, amelyet a már vereségre ítélt német és magyar sereg végzett az ország nyugati határáig és a tovább hajtott halálmenetekben.
A Fegyvertelenül a tűzvonalban abban különbözik a bori menet szemtanú-leírásaitól, hogy a hiteles beszámolón túl egy nagy elbeszélés keretébe foglalja a szenvedéstörténetet. Mint számos sorstársa, György István egy szerelmes asszonyt hagyott otthon. A hazavágyást színezte és átlelkesítette ez a szerelem. Kimondatlanul ez adott reményt a pokoli hétköznapoknak, hogy a bolyongásból hazatérőt az asszony megvárja.
Író: Dr. Csing Li
Cím: SINRIN-JOKU – A fák gyógyító ereje (Az erdőfürdőzés tudománya és művészete)
Fülszöveg:
Meik Wiking, a világsikerű HYGGE című könyv szerzőjének ajánlásával.
A sinrin-joku kifejezést a japán Erdőgazdálkodási Hivatal alkotta meg, jelentése „az erdei atmoszféra magunkba szívása” avagy „erdőfürdőzés”.
Ez a szemlélődésre épülő gyakorlat az erdei tartózkodáskor az öt érzékelési csatorna stimulálását célozza a tudományosan igazolt jótétemények érdekében, hogy ezáltal a test önmagát gyógyíthassa meg.
Hogyan adhatnak a fák egészséget és boldogságot az embernek? A stressz a 21. század pestise. 2050-re a világ népességének hetvenöt százaléka lesz városlakó, így a korábban megszokott kapcsolatunkat a természettel komoly veszély fenyegeti.
A SINRIN-JOKU jelenti az ellenszert a „természethiányos zavar” tüneteire: ha két nap egymás után napi 2-4 órán át erdőfürdőzünk, az negyven százalékkal növeli a fehérvérsejt-aktivitásunkat, s a hatás akár harminc napig is tarthat! Az erdőfürdőzés gyakorlatát az 1980-as években honosították meg Japánban, ahol azóta az ország kultúrájának szerves részévé vált. Manapság világszerte egyre népszerűbb és elismertebb a sinrin-joku, amelyet a hasonló témájú, legfrissebb könyvek mind megemlítenek, bár mostanáig a témának csupán a felszínét érintették.
Csing Li doktor a téma szakértője. Most megjelenő tetszetős és tartalmas könyve, amelyhez éveken át végzett kutatásokat, beavatja az olvasókat, hogyan állíthatják helyre és újíthatják meg a kapcsolatukat a természeti világgal. Megmutatja, hogy az erdőfürdőzés miként csökkenti a stresszt, javítja a keringési és emésztési folyamatokat, csökkenti a vércukorszintet, fokozza a koncentrációt és tesz mentálisan egészségesebbé, hogyan szünteti meg a fájdalmat és támogatja az immunrendszert.
A kötet gyakorlati tanácsokkal is szolgál, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni az erdőfürdőzésből. Arra is rávilágít, hogy még erdő nélkül is élvezhetjük az erdőfürdőzés áldásait – figyeljük meg, hogyan reagál például a testünk a fa berendezési tárgyak nagyobb arányára, illetve vegyük észre az otthonunkban megjelenő zöld szín kedvező hatását.
Csing Li az erdőgyógyászat nemzetközi rangú szakértője, a tokiói Nippon Orvosi Egyetem immunológusa, az Erdők és az Emberi Egészség Akciócsoport meghatározó tagja. A Japán Erdőgyógyászati Egyesület alapító tagja és elnöke, 2005 óta a sinrin-jokuval összefüggő kutatások szellemi vezetője.
Prológus - Egy jó könyvhöz. 