ajánló · Értékelés · Extra tartalom · Kedvencek · projekt · prológus · romantikus · személyek · szerelem · történelem · történelmi vonatkozás

Arthur Miller – A salemi boszorkányok

Igazán különleges ajánlót hagytunk a mai napra, reméljük hogy vagy a színdarab megtekintéséhez, vagy a darab elolvasásához kedvet kaptok. Személy szerint én még anno ezt Szolnokon a Szigligeti Színházban láttam, s az akkori évad legerősebb előadásának éreztem. Nem sokkal utána írtam meg ezt a véleményt, fogyasszátok szeretettel! Borzongni ér, színházi értékeléssel pedig még úgysem jelentkeztünk!

Vágy, szenvedély, boszorkányság. Árulás, csalás, botrány. Hit, szerelem, ördögűzés. Konfliktus, ármány, csábítás. Cél, megvalósítás, per. Vád, ítélet, kötél. Élet, halál, szenvedés. Bűn és bűnhődés

2014. január 17 –én mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház az Arthur Miller által írt, A salemi boszorkányok című darabot, Nagy Viktor rendezésében.

sali

A remekbe szabott nyitójelenet minden szemet a színpadra szögez. A modernizáció ezúttal olyan eszköz, melyet nem bírna el a darab. Nem is erőltetik, mégis remekül operálnak a korhű jelmezekkel, a szegényes, kopár díszlettel. Az erdő középén tanúi lehetünk egy szertartásnak. Meztelen nők, sötét varázslatok, teljes átélés. Kell ennél több egy kis szórakozáshoz az unalmas, XVII. századi Massachusetts állambeli Salem városában? Nem. De valóban játék az egész vagy halálosan komoly szándék áll a történések mögött?

Molnár Nikolett a történet főszereplőjét alakítja, Nagy Viktor igazán nagy hangsúlyt helyez Abigail karakterére. A nőt egyetlen cél vezérli. Félreállítani Elizabeth-et, John Proctor feleségét, aki megakadályozza őket, hogy együtt lehessenek. Nikolett megoldja a feladatot, játszi könnyedséggel formálja meg Abigailt, azt a nőt, akinek a vérében van a csábítás, s nem riad vissza attól, hogy másokat is meggyőzve, bár többen, de egyként hazudjanak, megalkotva a legmocskosabb előadást. És természetesen némi túlvilági sátánizmussal fűszerezve, hogy fokozzák a hatást.

Gombos Judit (Elizabeth) ennél is fontgojiosabb szerepet kap, s ehhez méltán, meggyőző hitelességgel alakítja az erős, férjéért bármire képes asszonyt, akit az adott kor, ha nem is tett tönkre, de erősen beskatulyázott. Hiszen a feladat adott, esetünkben saját becsületét kell megőriznie, elsöpörni a rosszindulatú pletykákat, melyek szerint rontást tett a lányokra, s megállítani Abigail pusztítását. A meggyőző hitelesség minden egyes mozdulatában felfedezhető. Nem cselekszik feleslegesen, nincs egyetlen kósza botlás, teljesen azonosul a szereppel. Már-már azt várjuk, hogy mikor jelenik meg egy könnycsepp a bal szemében. A két nő közötti kapocs, az ellentét kiéleződésének eszköze, John Proctor. John vívódik, s ezt a figurát remekül hozza Molnár László. Képtelen dönteni, s ezzel nemcsak magának, de a két nőnek is árt.

Ez a hármas fogat igazán kiemelkedik, ők az igazi főszereplők. Játékukban mindennek megvan a helye, semmi sem történik ok nélkül. Ellentéteik, s az, hogy néha akaratlanul is elbeszélnek egymás mellett, a darab igazi feszültségét, s az egymásra halmozódó hibák sokaságát adja. Érvek és ellenérvek, érdekek és ellenérdekek ütköznek egymással, Johnnak pedig hamarosan választania kell.

Az mű legkiélezettebb pontja a tárgyalás. Olyan ez, mintha szereplőink éles pengéken tangóznának. A halál tánca ez, ugyanis a törvényszék előtt boszorkánysággal vádolt asszonyoknak csupán egyetlen fegyverük maradt. Az igazság. De vajon elég lesz –e? Meg lehet állítani Abigailt? Vagy már nem is őt kell megállítani? Elizabeth Proctor, a végletekig erkölcsös nő, aki még sohasem hazudott, most is igazat fog mondani? Megéri igazat mondani vagy az életünket csak hazugsággal menthetjük meg?

rebiTermészetesen mellékszereplők nélkül keveset érne a főszereplők tökéletes játéka. Kis szerephez jut, ám annál jobban kivitelezi Császár Gyöngyi a híres Rebecca Nurse alakját. Lugosi Claudia Titubájáról pedig valóban hisszük, hogy rohamok gyötrik. Kautzky Armand hangja már önmagában elegendő, hogy rabul ejtse a figyelmet, színpadi jelenléte pedig megkoronázza Hale karakterét.

A játék többé már nem játék. Az ártalmatlannak tűnő képsorok jelenetről jelenetre újulnak meg Nagy Viktor mesteri utasításainak köszönhetően. A darab látszólag komolytalanul indul, hiszen a mai korban már ki hinné el, hogy boszorkányok léteztek. Ám véresen komollyá válik, s a csend, az elsuttogott szavak lépésről lépésre készítik elő a katarzist. S ha egy kissé a dolgok mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy ha boszorkányok nem is, de gonosz emberek, áldozatok, s bonyolult szerelmi ügyek abban a korban is léteztek. Jelenünkre levetítve változtak a ruhák, modernebbek, s pontosabbak lettek az eszközök. Boszorkánysággal vádolni talán ma már senkit sem célszerű, de megvannak a módszerek, melyekkel ártani lehet a másiknak.

Nincs megállás. A közönség feszeng, teljesen az események hatása alá kerül. A nézők kénytelenek elgondolkodni azon, hogy ők maguk hogyan viselkednének hasonló helyzetben.

Nagy Viktor olyannak rendezi meg ezt a darabot, amilyennek Arthur Miller megírta. A tökéletes kivitelezéshez azonban olyan színészek kellenek, akik a Sztanyiszlavszkij-módszert alkalmazva minden egyes elemet művészien kidolgoznak, ám az előadás mégsem tűnik mesterkéltnek. Mert a történet igaz volt, s ezt az 1692 –es históriát látjuk tökéletesen megjelenni a színpadon. A nagyszerű fényjáték, a kopár díszlet, illetve a korhű jelmezek, valamint a kísérteties zene hozzáteszik azt a kis nüánszot, melytől az évad vagy talán az évtized egyik legsikeresebb előadása lesz a Szigligeti Színházban.

Ezt a darabot nőknek írták, s a rendező pontosan így is kezeli. Ez a legfontosabb. A női szerepekben lehet brillírozni, sőt, ez elvárás, hiszen a férfiaknak ezekhez az erős jellemekhez kell felnőniük, s versengés nélkül hozni az elvárt színvonalat, hogy aztán az előadás úgy suhanjon három órán keresztül, mint a Bismarck csatahajó a tengeren.

salem1

Boszorkányok márpedig nincsenek. Vagy mégis?

A képek a szolnoki Szigligeti Színház tulajdonát képezik.

>>> Tovább a színház honlapjára!<<<


cersei_bio

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s