interjú

Interjú Rusvai Mónikával, a Tündöklő szerzőjével

szerzőfotó (1)Bizonyára észrevettétek már, hogy Mi a Prológuson mindig kiemelt figyelmet szentelünk magyar szerzőinknek. Éppen ezért most Rusvai Mónikát kerestük meg a Tündöklő című regénye kapcsán, hogy még közelebb hozhassuk hozzátok könyvének világát. Az interjúból megtudhatjátok, használt-e fel elemeket a magyar mondavilágból, milyen írói babonákat alkalmaz, és hogy lesz-e folytatása a Tündöklőnek. Sőt, néhány fotóval is készültünk. 🙂

Mi inspirált a Tündöklő világának megalkotásakor?

Egyetemi szakdolgozatomat különféle európai sárkányalakokból írtam. A kutatás során rengeteg érdekes anyagom gyűlt össze arról, hogy mennyiféle elgondolkodtató szerepet tölthet be egy sárkány a szövegben, én pedig szerettem volna megírni a saját változatomat.

Honnan jöttek a karakterek nevei, hogyan alkottad meg őket?

Követtem a klasszikus fantasy hagyományait abban, hogy a neveknél részben egy, a szereplők számára idegen, régi nyelvet használtam. Igyekeztem azonban megmutatni, hogy ez a tengermelléki „latin” a felsőbb társadalmi osztályok kiváltsága és már ők sem értik és értékelik igazán. Változatos visszajelzéseket kaptam erre a nyelvre, volt, aki némelyik nevemet kissé szlávosnak találta, mások viszont Tolkient emlegették. Engem főként az vezetett, hogy a nevek hangzása illeszkedjen az egyes szereplőkhöz.

Mennyire használtad fel a világépítéshez, karakterformáláshoz a magyar hiedelemvilágot?

Mivel a Tündöklő teljes egészében egy másodlagos világban játszódik és alig használtam benne a magyar folklórból származó konkrét elnevezéseket, így lényegében az olvasóra bíztam, hogy mennyit érzékel ebből a tartalomból. A Viharhozóban valószínűleg többen felfedezik a garabonciás alakját, a Sárkány kapcsolata a viharral pedig szintén ismerős lehet a magyar néphitből. A Tündöklő világában megjelenő szokásoknak és babonáknak is van a mi valóságunkban ismert alapja, de ezeket a történethez igazodva gondoltam tovább: így kerültek a regénybe a lélekmadarak, a csontokhoz kötődő hiedelmek vagy az emberek és sárkánykígyók közti párhuzamok.

Tündöklő_montázs

Mennyire volt megterhelő jelenetet írni a jeleneten belül – gondolok itt a regényben megjelenő színdarabokra.

Olvasóként nagyon szeretem az összetett, több szinten működő szövegeket, íróként pedig remek kihívásnak érzem, hogy ilyen történeteket alkossak. A regényben megjelenő színdarabok pedig arra is kiváló lehetőséget adtak, hogy megmutassam, egy történet értelme nemcsak a cselekményétől függ, hanem attól is, hogy milyen helyzetben és hogyan hangzik el. Ehhez az írónak alaposan ismernie kell az általa létrehozott világot és azt, hogy az egyes történetelemek hogyan hatnak egymásra, ezért én mindig részletes vázlatok alapján dolgozom.

Tervezel-e folytatást a Tündöklőhöz, vagy ha folytatást nem is, esetleg egy olyan regényt, ami szintén ebben a világban játszódik?

Sok időt töltöttem ebben a világban, de úgy gondolom, a Tündöklőben mindent elmeséltem róla, amit az olvasók számára érdekes lehet. A fiókomban akad ugyan néhány háttértörténet, amelyek a regénybe csak említés szintjén kerültek bele, de ezeket előkészületeknek tekintem, nem hiszem, hogy önmagukban megállnák a helyüket.

Tündöklő_illusztráció

Dolgozol-e valamin jelenleg, ha nem titkos?

Jelenleg Kígyók országa munkacímű regényemen dolgozom, egy hosszúra nyúlt kutatási-vázlatolási időszak után, remélem, hamarosan el tudom kezdeni a tényleges megírását. Ez a történet a 20-21. századi Magyarországon játszódik, így itt már nyíltan jelenik meg a népi hiedelemvilág. A cselekmény 1942-ben kezdődik, amikor a Budapesten élő Ida úgy próbálja megőrizni családja boldogságát, hogy a rossz dolgokat kötésmágiával elzárja. Ezzel azonban magára vonja a kancától született gyermek figyelmét, aki embereket csal magával a kígyók országába, ahol a tudatunk mélyére száműzött félelmek élnek. Amolyan női pokoljárás lesz ez a történet, amelyben egyszerre elevenednek meg legrégebbi mítoszaink és derül fény a közelmúlt történelmének kimondatlan titkaira. A címből pedig talán sejthető, hogy sárkányokban itt sem lesz hiány, igaz, egészen más formát öltenek majd, mint a Tündöklőben.

Van-e valamiféle babonád, praktikád, ami segít az írásban?

Írás közben mindig van egy olyan tárgy az asztalomon, amelyhez valamilyen alkotással kapcsolatos, pozitív élményem kötődik. Ez lehet egy madártolltól kezdve a kedvenc noteszemig bármi. Mostanában egy kistermetű, zöld sárkányplüss társaságában dolgozom, amit akit tavaly vettem Krakkóban, ahol hat hetet töltöttem a Visegrad Fund alkotói ösztöndíjasaként. A neve Smoczek (a sárkány szó becézett alakja lengyelül) és arra emlékeztet írás közben, hogy ha bízom a saját tudásomban és hagyom, hogy a készülő történet vezessen, akkor olyasmit is elérhetek, amit korábban lehetetlennek gondoltam.


Köszönjük szépen az interjút és a fotókat Móninak, már nagyon várjuk az új regényét. További sok sikert kívánunk!


cersei_bio_2019

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s