Agave kiadó · Extra tartalom · projekt · prológus

A boszorkány szíve – Szimbólumok a borítón

Tegyétek a kezeteket a szívetekre kedves könyvmoly társaim! Milyen gyakran fordul elő veletek, hogy megláttok egy csodaszép borítót és nem is számít miről szól, a magatokévá kell tennetek? Na ugye, hogy ugye! 🙂 Hősiesen bevallom velem ez párszor megesett már, most azonban nem csupán a csodás külső, hanem az ígéretes fülszöveg is felcsigázott, beleszerettem Genevieve Gornichec nemrég megjelent kötetébe. Északi mitológia, boszorkányság, a csínytevő Loki, mi kell még? Az élményeimről egy másik posztban fogok majd mesélni, most szeretném megosztani veletek az első impresszióimat a borítóról.

a boszorkány szíve

Első körben a királykék háttér és az arany metszetnek tűnő grafika kombóját emelném ki, számomra nagyon fenségesen hat, istenekhez méltó eleganciát sugall. A kusza indák egy összetett, szövevényes történetre utalnak, melyben fontos szerepet kapnak a könnyedén kivehető alakok is. Kígyó, farkas és egy felemás alak, mindannyian belegabalyodva a mi boszorkányunk hajába/fejébe, kinek hogy tetszik inkább. Mivel valamennyire jártas voltam már az északi mitológiában, nagyjából sejtettem miről lesz szó, és csak annyit mondanék: nekem minden nap ilyen kusza a fejem a saját három “alakomtól”. XD No de nézzük meg kicsit tüzetesebben ezeket a részleteket.

jormungandr_k3Kígyó

Nem nehéz kikövetkeztetni, hiszen a mitológia ezen részében egyetlen igazán óriási kígyó kerül említésre, Jörmungand, aki Loki és a főhős boszorkányunk, Angurboda szerelmének gyümölcse. Az óriások nemzetségéhez tartozó Midgard-kígyót maga Odin vetette bele a tengerbe, ahol olyan óriásira nőtt, hogy a legenda szerint körbeérte a Földet és saját farkába harapott. A fennmaradt mitikus regék szerint magával Thor-ral is ő végzett, ennek azonban több előzménye is volt. Korábban a villámok istene megpróbálta már elpusztítani Jormungandot, ám kudarcot vallott, későbbi találkozásuk pedig már mindkettejük számára halálosnak bizonyult. Egyes szálak a Ragnarök kezdetét is kettejük harcához kötik, a jóslat szerint pont az indította be, hogy Thor megölte az óriási csúszómászót. Ebben a kötetben teljesen más oldaláról ismerhettem meg ezt a mitikus lényt, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a születése és a gyermekévei.

FenrirFarkas

A skandináv mitológia legnagyobbja Fenrir, szintén Loki és Angurboda gyermeke, az előbb említett Jörmungand testvére. A regék szerint cuki kiskutya méretűként került Asgardba, egy idő után azonban akkorára nőtt, hogy az istenek is rettegni kezdtek tőle. Meg akarták kötni, ám nem volt egyszerű dolguk, mert a fenevad minden láncot elszakított, míg végül egy törpék kovácsolta varázs-kötéllel sikerült véghezvinniük a tervet. Ennek Tyr isten látta kárát, akinek fél karjába került a farkas béklyóba verése. Fenrir száját egy karddal támasztották ki, s óriási méretét bizonyítja az a történet, mely szerint a habzó szájából kifolyt nyálából lett a Ván folyó. Sorsa neki is a Ragnarökben teljesedik ki, amikor is a jóslatnak megfelelően kiszabadul, és egyben lenyeli Odint a lovával együtt. (Aki amúgy a Lokitól született féltestvére. Járjatok utána, igen mókás történet, amikor a kanca alakban vemhes Loki megbújik a boszorkány kunyhójában. Még hogy a mitológia unalmas!? XD) Sajnos az események számára is tragikus véget értek, Odin fia, Vidar bosszút állva apjáért megölte.

HelNői alak

Loki és Angurboda elsőszülettje Hel, az alvilág jelképe, uralkodója, kinek birodalmába azok a halottak kerülnek, akik betegségben vagy öregségben hunytak el. Magáról Helről is azt tartja a monda, hogy félig élő, félig holt, egyik verzió szerint a fél arca, a másik szerint a lábai voltak élettelenek. Születése után Odin lehajította őt Niflheimbe, és a „kilenc világ urává” tette. Ide kerül mindenki, aki betegségben vagy öregségben hunyna el. Csarnokát Eljudnirnak nevezik. Az itt található berendezéseket egyedi névvel illetik. Ilyen az „Éhség” nevű tálja vagy az „Éhezés” nevű kése. Helnek egy “démoni” vadászkutyája is volt, amely Helheim világának a kapuját őrizte. A Ragnaröknél Garm, Tyr ellen fog küzdeni, amely mindkettejük halálát okozza. Annak ellenére, hogy a regékben a nőknek igen csekély jelentőséget tulajdonítottak, Hel volt az az istennő, aki felett még Odinnak sem volt teljes a hatalma. Amikor a főisten fia, Baldur egy cselszövés következtében meghalt, fivére lement az alvilágba, hogy megkérje Helt, engedje szabadon testvérét. A holtak úrnője ezt csak azzal a feltétellel teljesítené, ha minden élő megsiratja Baldrt. Egyedül egy Tokk nevű óriásasszony (aki valójában az álruhás Loki) nem hajlandó erre, így Baldurnak Hel birodalmában kell maradnia, egészen az istenek alkonyáig. Ez a történet jól érzékelteti, milyen jelentőségteljes része volt az úrnő az istenek világának.

Eme három alak összefonódása egy csodás inda-folyamban számomra egyértelműen a családi köteléket jelképezi, és azt az örök szövevényt, amit egy szerető anya-gyerek kapcsolat jelent. Hiába nőttek fel, hiába váltak óriásokká, szülőanyjuk szemében mindig azok az aprócska, védtelen teremtések lesznek, mint amikor a világra jöttek. Bizony, bizony, egyszer az istenek is voltak kisgyerekek. 🙂 A boszorkány szíve olvasmányosan, fiktív elemekkel kitöltve a réseket mutatja be ezeknek a mitikus óriásoknak a gyermek és ifjúkorát, miközben végigkövethetjük a csínytevő Loki és Angurboda, az anyaboszorkány szerelmének alakulását. A könyvet ITT találjátok!


linda_bio2020

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s