„A mágia az emberek és a démonok közötti alku eredménye.
Az árva Elisabeth egy könyvtárban nevelkedett, gótikus boltívek, mágikus grimoárok, varázskönyvek között, amelyek suttognak, énekelnek, hörögnek vagy sikoltoznak a polcokon. A legerőszakosabb példányokat vasláncok rögzítik, a drámai jeleneteket kedvelő kötetek olykor groteszk tinta- és bőrszörnyekké változnak, a manipulatívak pedig kísértések suttogó szavaival hálózzák be a gyenge embereket.
Ebben a veszélyes és baljós világban Elisabeth felügyelő szeretne lenni, mert leghőbb vágya, hogy a könyvtárat és a föld alatti páncélszekrényben őrzött nagy hatalmú könyveket védelmezhesse. A terveit felborítja egy gonosz erő színre lépése, amely arra készül, hogy felszabadítsa minden idők legveszélyesebb grimoárját, az emberiség pusztulását kockáztatva. A különleges lány barátok és támogatók nélkül marad. Gyanakodva tekint a segítségére siető varázslóra és szolgájára, hiszen a mágia eredendően gonosz, és azok, akik gyakorolják, gonosz tettek végrehajtására is képesek. Hamarosan megkérdőjelezi mindazt, amit tanítottak neki varázslókról, könyvtárakról, a mágia félelmetes és egyben lenyűgöző univerzumáról.
A szerelmi szálat sem nélkülöző, kalandos, romantikus fantasy főhősei a tizenhét éves Elizabeth és a tizennyolc éves, de máris nagy varázserővel bíró Nathaniel. A nagyon sajátságos varázsvilágot bemutató, igényes regény a high fantasy iránt rajongó minden korosztálynak izgalmas szórakozást nyújt.”
Kiadó: Kossuth Kiadó (2024)
Oldalszám: 508
Eredeti cím: Sorcery of Thorns
Fordította: Farkas Veronika
ISBN: 9789636362669
Véleményem a könyvről:
Ez a történet fogta és a létező összes lehetséges módon belopta magát a szívembe, ahogyan azt egy fantasy kötet csak tudja♥
Ez a végtelenül különleges, mágiában és izgalmakban gazdag regény olyan volt számomra, mint éhezőnek egy falat kenyér. Már az első néhány fejezet elolvasása után éreztem, hogy az én kötetem lesz, ahogyan pedig haladtam előre a történetben, úgy egyre inkább beigazolódott ez a sejtésem.
Elisabeth Scrivener egy könyvtárban nevelkedett, ahová árva kisgyermekként fogadták be őt, így egész életét könyvek társaságában töltötte. Olyan varázskönyvek – azaz grimoárok – társaságában, amik élnek, képesek beszélni vagy mérgükben tintát köpni. Akadnak köztük rendkívül veszélyesek is melyeket súlyos láncok alatt tartanak elzárva.
„Az összes könyvnek volt lelke, több száz éves, és pótolhatatlan.”
Elisabeth hallja a könyveket, megérti őket és ők is képesek megérteni őt… A lánynak azonban nem csak ez az egyetlen különleges képessége. Bár ő maga varázstalan, képes megérezni a mágiát és aztán egy este pontosan ez okozza a vesztét…..
„– Azt eddig is tudtam, hogy beszélni szoktál a könyvekhez. Csak azt nem, hogy azok hallgatnak is rád.
– Nem csak hallgatnak.”
Az írónő elképesztő tehetséggel vezet be minket egy számunkra teljes mértékben ismeretlen, komplex világba, mindezt olyan módon, hogy mi, olvasók egy percig sem érezzük azt, hogy elvesztenénk a fonalat. Olyan érzésem volt végig, mintha már régóta ismerném a helyet. Összetett, még sincs túlbonyolítva, ezt pedig imádtam!
Persze nem csak a cselekmény, vagy a világfelépítés, de a karakterek is zseniálisak voltak. A korábban említett Elisabeth roppant eszes és bátor. Olyan főhősnő, akit ez a sztori megérdemelt. Másik főszereplőnk Nathaniel Thorn, egy jóképű és nagyhatalmú varázsló, aki senkit sem enged közel magához, csakhogy jön Elisabeth, akit a férfi minden próbálkozása ellen sem tud magától távol tartani…. És a személyes kedvencem Silas, egy rendkívül kifinomult démon, akinek elmondása szerint nincs lelke…. nos, ezen kijelentését én erősen megcáfolnám.
Hihetetlenül szórakoztató, fordulatokban gazdag történet, amit egyszerűen képtelenség letenni!♥
Hálásan köszönöm a Kossuth Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet!
Prológus - Egy jó könyvhöz. 